Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Rúzsa Éva: Egy szekszárdi építész: Dicenty László

Rúzsa Éva EGY SZEKSZÁRDI ÉPÍTÉSZ: DICENTY LÁSZLÓ 1902 márciusában a Tolnavármegye, rivális lapjával a Tolnamegyei Közlönnyel együtt, elbúcsúzik Szekszárd egyik nagyra becsült polgárától Dicenty Gyulától. A népes családból csak az özvegyet, gyermekei közül Nits István szőlészeti és borászati felügyelő feleségét, Dicenty Flórát és dr. Dicenty Géza gyöngyösi ügyvédet emeli ki, a többi gyászolóról az ekkor még szüleivel élő Pauláról, a távollévő Lászlóról és Dezsőről csak a családi értesítő tesz említést.

1 Három évvel később a lap a következő hirdetést közli: Értesítés. Tizenkilenc évi budapesti működésem után haza térve itt Szekszárdon a Széchenyi u 178. szám (Garay tér) alatti házban építési irodát nyitottam. Ezen, szakadatlan munkában eltöltött idő alatt a fővárosban több nagyobb szabású köz- és magánépület művezetésem alatt létesült. Amidőn a n. é. közönség bizalmát és jóindulatú kegyes támogatását kérem egyúttal tudatom, hogy minden a „magas építkezés" körébe vágó munkák tervezését és kivitelét, legyen az bár legegyszerűbb, legszerényebb, avagy nagyszabású gazdag kivitelű és bármely czélra szolgáló építmény, mindig szakszerűen, a mai kor igényeinek megfelelően és a legszolidabb kivitelben fogom elkészíteni. Amint eddig működésemben is a bennem helyezett bizalom megérdemlése volt a legfőbb irányelvem, ugy ezután is ez lesz a legnagyobb törekvésem. Dicenty László építész"

2 Nincs adat arról, hogy a hazatérésben játszott-e szerepet, illetve mekkorával bírt az elnyert építőmesteri oklevél birtokában egy saját építőiroda nyitásának lehetősége, ahol diplomásként már nem csak mint építésvezető, hanem mint önálló tervező és kivitelező működhetett; hogy foglalkozott-e egyáltalán a Budapesten 1 Tolnavármegye XII. évf. 1902. március 23. 3. p. (TVM); Tolnamegyei Közlöny, XXX. évf. 1902. március 20. p. (TMK) 2 TVM XV. évf. 1905. január 8. 8. p.