Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: A telefonhálózat kiépítése Szekszárdon

ben, a Keselyüsi út, Pirnitzer-féle ház és a korabeli Szekszárd szálló épülete közötti szakaszán.

85 1914-ben Szekszárdról 76 előfizető szerepelt az országos telefonkönyvben. A megyeszékhelyen kívül még 12 Tolna megyei település szerepelt a kiadványban. Bátaszék 6, Bonyhád 39, Dombóvár 29, Dunaföldvár 32, Fadd 1, Gyönk 3, Hőgyész 6, Paks 26, Simontornya 5, Sióagárd 1,. Tolna 21 és Zomba 6 előfizetővel. Az előfizetők száma Szekszárdon 1904 és 1930 között a következőképpen alakult:

87 1904 17 1905 28 1910 76 1915 99 1930 160 1904 és 1914 közötti fejlődés a háború befejeződése után folytatódott, Ennek elemzése és bemutatása egy másik tanulmány témájául szolgálhat. TMÖL AI 20471/1913. A szekszárdi távbeszélő hálózat fejlesztése. A kereskedelmi miniszter a kábelfektetést 1913. május 17-én 13729. számú rendeletével rendelte el. Ez ügyben kérte a főmérnök, hogy a szükséges bejárás december 15-én legyen és találkozzanak a szekszárdi posta épületében du. 3kor. A bejárás vezetője Kozma Pál segédmérnök volt. Jelentés, 1912. 37. p. Az állami távbeszélő hálózat előfizetőinek foglalkozás szerint összeállított szaknévsora 1914 első félév. Megjelenik minden évben kétszer. Magyar Könyvnyomda és Kiadóvállalat R.T., Budapest, V. A postai kutatás története 1891-1971. KPM Postafőosztály 1971. 23. p. Kogutovicz Károly: Dunántúl és a Kisalföld II. kötet, Szeged, 1930. 319. p.