Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: A telefonhálózat kiépítése Szekszárdon

illetve szélesítsék a vidéki hálózatot. Az első nagy beruházási forIT duló 1,8 millió forintos költségvetéssel indult.' A hálózat kiépítéséhez az állam szolgáltatta az oszlopokat, melyeknek anyaga tölgyfa, gesztenyefa, akácfa, vörösfenyőfa lehetett. Közönséges fenyőfát is használtak, melyet telítéssel tettek időt állóbbá. A hang vezetésére 5 mm vastag drót került az oszlopokra. Ebben az időben elsősorban két vállalat, az Első Villamossági Részvénytársulat, valamint a Deckert és Homolka cég készülékeit használta fel az állam. Az első központi kapcsoló szekrényeket 1891 -ben Antwerpenből szállították. Később már ezeket is 38 Magyarországon állították elő." Szekszárd polgárai azonban nehezen mozdultak. Keserűen állapította meg a Tolnamegyei Közlöny cikkírója, hogy a városban évek óta fennálló tűzoltósági telefont, a „dunavédgátit", a selyemtenyésztését, valamint a közelben üzemelő gazdasági, pusztai telefonokat „ügyes leleményességgel egy központban nem egyesítettük". Félő, hogy más településeké lesz az elsőbbség! Ezért azt javasolja az újságíró, hogy „inkább karoljuk fel, helyezzük meleg szívünkre ... e dicső" találmányt, hogy annak „...ezernyi hasznát, kényelmét, gyönyörét minél hamarabb, minél többen élvezhessék."

39 Az újság buzdító szavai ellenére nem gyűlt össze ekkor még a szükséges számú előfizető. A városi hálózat kiépülésére csak jóval később 1904-ben került sor. Pécsi Távközlési Múzeum kiállításának forgatókönyve. VÁTER, 1898. 1898. 921-922. p. TMK. XX. évf. 1892. február 26. 1. o.