Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: A telefonhálózat kiépítése Szekszárdon

az államépítészeti hivatal között - „ tehát több utczán át" húzódó - távbeszélő felállítása miniszteri engedélyhez kötött. Igaz­gatóságuk ilyen dokumentummal nem találkozott és amennyiben ezzel nem rendelkezik a hivatal, az 1888. évi XXXI. tc. 11 § érte­lemben kihágás esete áll fenn, melyért 50-300 forintnyi pénzbün­tetést kell fizetni. 27 E levél hátterében feltehetőleg az állhatott, hogy a pécsi igaz­gatóság, mely 1887. szeptember elsején kezdte meg működését, sérelmezte illetékességi jogkörének csorbítását. Joggal tehette ezt, hiszen a szerelési munkák is a hatáskörébe tartozhattak. A hivat­kozott törvénycikk szerint az állam a közhasznú távbeszélő-háló­zatokat a saját kezelésében építette meg. Hiába kapta meg tehát az alispáni hivatal a szakminiszteri en­gedélyt 1892. május 9-én, a kivitelezés önálló végrehajtására már nem volt jogköre. Ezért, hogy a helyi kivitelezés miatti kihágásért járó felelősségre vonást a megyei tisztikar elkerülje és mentesül­jön a pénzbírságtól, valamint a már kész hálózat leszerelésének kötelezettsége alól, azonnali kérelem ment a miniszterhez. A pécsi igazgatóság fenyegető hangú levelének a hátterében az is állhatott, hogy az ingatlantulajdonosok egy része nem tudott a szerelésről, illetve nem járult ahhoz hozzá, hogy házaikon a drót­tartó tárnokát elhelyezzék. Erre akkor derült fény, amikor össze­hívták az érintetteket a beleegyező nyilatkozatok aláírása érdeké­ben. (Ez az engedély előfeltétele lett volna) 30 A megbeszélésen csak Pesthy József adta meg vonakodás nélkül utólagos hozzájárulását. Vesztergombi István, Borsody Lajos megtagadták a beleegyező nyilatkozat hitelesítését. Egyrészt mivel nem kérdezték meg őket a rendszer felszerelése előtt, az utólagos engedélyt feleslegesnek tartották, másrészt házaik épsé­gét veszélyeztetve érezték, mert a távbeszélő sodrony egész súlyá­val nehezedett rá az épületekre. Azt is sérelmezték, hogy a tűzjel­zésre készült, ingatlanaikra már korábban felerősített városi távbe­szélő készülékek működését zavarni fogja a vármegyeháza és az TMÖL AI 843/1925. 1892. július 14. Gyapay Árpád: A pécsi posta és távírda igazgatóság története. Kézirat meg­található Pécsi Távközlési Múzeumban. TECHNIKAI, 1929. 930. p. TMÖL AI 843/1925.1892. júl. 17. TMÖL AI 843/1925. 1892. aug. 19., szept. 8., 1892 okt. 20, okt. 26. nov. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom