Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: A telefonhálózat kiépítése Szekszárdon

Aradi Gábor A SZEKSZÁRDI TELEFONHÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA 1884-1914 Telefonhálózat kiépítésének kezdetei Magyarországon Hazánkban az első telefonhálózatot Budapesten építették ki és 1881. május l-jén nyitották meg 50 előfizetővel. Még ebben az évben telefon működött Temesváron is. 1887-ben több nagyváros - Arad, Debrecen, Fiume, Győr, Miskolc, Nagyvárad, Pécs, Po­zsony, Sopron, Szeged, Zágráb - kapcsolódott be a telefonháló­zatba. 1 1885-ben 7 városi távbeszélő-hálózat állt fenn magánszemé­lyek kezelésében, állami kezelés illetve tulajdon ekkor még nem létezett. 2 Az államosítás elindítása Baross Gábor minisztersége alatt kezdődött meg. Felismerte, hogy a telefon gyors elterjesztéséhez állami szerepvállalás, segítség kell. 1887-ben nagyszabású üzemi koncentrációt hajtott végre, egyesítve a postát, a távírdát és a tele­font. Ez az egyesítés biztosította az anyagi feltételeket a távbe­szélő-hálózatok intenzívebb fejlesztéséhez. Ennek a folyamatnak a törvényi hátterét az 1888. évi XXXI. tc. és az ehhez kapcsolódó rendeletek adták meg. A törvény a távíró, a telefon és a villamos jelzőberendezések létesítését állami monopóliummá tette. Emellett a közhasználatú távíró és telefon kiépítésénél megadta a jogot ar­ra, hogy az említett vezetékek elhelyezésére és felerősítésére ma­gántulajdonban levő ingatlanokat és épületeket is igénybe lehessen 1 Technikai fejlődésünk története 1867 - 1927, Budapest, 1929. (TECHNI­KAI, 1929.) 930. p. 2 Váter József: Távírda és távbeszélő. In: Magyarország közgazdasági és köz­művelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiál­lítás eredménye. Szterényi József királyi tanácsos országos iparoktatási fő­igazgató közreműködésével szerkesztette Matlekovits Sándor. VIII. kötet. Budapest, Pesti Könyvnyomda-részvénytársaság, 1898. (VÁTER, 1898). 925. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom