Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Major Attila: A villamosítás Szekszárdon

letve „díj nélkül el lehet helyezni a város külső területein, ahol villamos ívlámpa nincs, ha az ottani lakosság a lámpa gondozását és égő anyaggal való ellátását magára vállalja.

,45 A képviselő-testülethez megérkezik az első komoly villamos bekötési kérelem: a Szegzárd Szálló bérlői kérelmezik, hogy az általuk bérelt helyiségekbe vezessék be a villanyt. Ezt a kérelmet a testület jóvá is hagyja. A Szekszárd Vidéke

46 a következőket közli a villamos telepről: „A Siemens és Halske részvénytársulat által benyújtott és a szekszárdi villanytelep építésére vonatkozó tervezet már jóváhagyatott, és így a napokban megkezdik a város által ingyen átengedett telken az épület készítését. A villamos telep épülete a Keselyűsi (Hunyadi u.) és a vasúthoz vezető (Bajcsy-Zsilinszky u) utak között, a múzeum alatt lesz elhelyezve, melybe 2 db 101 lóerejű járfekvő mozgonygépet állítanak fel.

47 A vállalkozó cég egy elektrotechnikust, egy gépészt, egy szerelőt, egy fűtőt és négy segédmunkástfog állandóan alkalmazni." A telephely kiválasztásából láthatjuk, igyekeztek azt valóban a fogyasztókhoz lehető legközelebb elhelyezni, a hálózati veszteségek csökkentése érdekében Az építkezést ténylegesen 1901. július első hetében kezdték meg, az oszlopok állítását és azokra a vezetékek felhelyezését valamivel előbb kezdték, és gyorsan haladtak vele. Az első vezetékek a mai Hunyadi utcán haladtak a Garay tér felé, majd tovább a Béla térre, a központban jobbra, a Hármashíd felé, és balra a kórház felé ágaztak el. A kórháztól a Városházáig a Bezerédj utcában is elkészítették a vezetékeket. A villamos telep építésekor már Szekszárdon tartózkodott Rotthler György, aki a telephely kitűzésekor mint a Siemens cég megbízottja volt jelen, és a későbbiekben ő lesz a villamos telep első vezetője. Volt már tapasztalata villamos telep vezetésében, TMÖL, Testületi ülések jegyzőkönyve. 1901. június. Szekszárd Vidéke, 1901. június 29. 27. szám. Mozgonygépnek akkoriban a gőzgépet nevezték, és a járfekvő azt jelentette, hogy a gép vízszintesen elhelyezett hengerekkel dolgozik, azaz „fekve jár." Az akkori gőzgépekhez meglehetősen nagy lendítökerék tartozott, amely egyben a meghajtást szíjáttétellel továbbította a meghajtott géphez. A 101 lóerő 74,3 kW teljesítménynek felel meg.