Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Major Attila: A villamosítás Szekszárdon

A cikk szerint a robbanást egészen a baktai szőlőkig lehetett hallani. A szállóban a melléklépcsőház leomlott, az udvari fal kidőlt. Sérültek is voltak: a kezelők és a főpincér. Vendégek közül nem sérült meg senki. Az újságok egy ideig feszegették a „ki a felelős " témát, de aztán az ügy elaludt. 1901. május 31.-én a következő hirdetmény jelent meg a városban: „Hirdetmény, mely szerint közhírré tétetik, hogy a Siemens és Halske Rt. által a szegzárdi 1. számú kataszteri jegyzékben A+ll sor 14957 hrsz. alatt felvett ingatlanon létesíteni szándékolt villamos telep felállításához megkívánt hatósági engedély megadása céljából a helyszíni tárgyalás f. év június 12.-én du. 3 órakor fog megtartatni. Felhívatnak mindazok, akik a szóban forgó telep létesítése ellen észrevételt tenni kívánnak, hogy észrevételeiket legkésőbb a tárgyaláskor annyival is inkább megtegyék, mert amennyiben ilyen bejelentések nem akadályozzák, a telep létesítésére az engedély megfog adatni. A tervek a tárgyalás idejéig a hivatalnál közszemlére kitéve vannak. Szegzárd, 1901. VI. 4. Szolgabíró."

43 A hirdetményt az emberek tudomásul vették, és nem emeltek kifogást ellene. A kataszteri jegyzékben említett terület, amelyet a villamos telep helyének kijelöltek, a Fazekas-tér alatt volt, körülbelül azon a helyen, ahol ma a lakóház, illetve a mögötte lévő udvar és parkoló van. Ettől kezdve az események egyre inkább felgyorsultak. Az engedélyezési tárgyalást június 13-án tartják, ahol a szolgabíró megállapítja: „A tárgyalás határideje kellőképp közhírré tétetett és a telep létesítése ellen írásbeli észrevétel nem érkezett." Június 20-án a Siemens cég közli a várossal, hogy a telep helyének bejárására és felmérésére Rotthler György urat küldi ki képviselőként. Június 22-én a főjegyző (az „alispán távollétében") értesíti a város vezetőségét, hogy a Királyi Állami Építési Hivatal engedélyezi az építkezést.

44