Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Major Attila: A villamosítás Szekszárdon

különféle gázlámpákat mutatott be a közönségnek. Ezen bemutató 90 kapcsán ugyanebben az újságban vezércikk jelent meg, amely hanyagsággal, nemtörődömséggel vádolja a vezetőséget, hogy még mindig nem tették meg a megfelelő lépéseket a világítás ügyében, és nagyon dicséri a gázvilágítást: „... Kellemes, enyhe fehér fénye van, mely a villamos világításnál határozottan jobb és szebb, a szemet sem sérti, fényereje pedig nem csak vetekedik, de felül is múlja a villamosságét." Ugyancsak a bemutató hatására a Szegzárd Szálló bérlője, Mang János, megrendelte a világításhoz szükséges berendezéseket, amelyekkel modernizálta a világítást, hiszen a kávéházat ekkor már gázzal világították. Szintén gázvilágítással üzemelt a selyemgyárként ismert selyempete vizsgáló, ahol a petéket mikroszkópokkal vizsgálták. A Tolnamegyei Közlöny „Közvilágítás" címmel ismét vezércikket szentel a világítás örökzöld témájának. Összehasonlítja az akkor ismert három fő világítási technikát. A „légszeszes" világítást, vagyis a gázgyárakban megtermelt világítógázzal való világítást elutasítja, mert a gáz előállítása drága, a világítási berendezések is drágák, a lángja vibráló, nyugtalan, tehát szemrontó. A gáz maga pedig mérgező és robbanásveszélyes. A villany kezelése a legkönnyebb, a legtisztább világítási módszer - állítja a cikk írója, és hozzáfűzi - „de fénye folyton rezeg, ennélfogva a szemet rontja, azonkívül megbízhatatlan, mert több tényező folytán, amire nem is gondol az ember, elsetétül és cserben hagyja a közönséget. Éppen említett tulajdonságainál fogva városok világítására nem igen alkalmazzák, csupán egyes házakat vagy helyiségeket világítanak vele." Érdekes, hogy a megbízhatatlanság most kerül először terítékre. Természetesen a laikusok nem voltak tisztában a lehetséges meghibásodások okaival, ezért látták úgy, hogy könnyen gondok támadhatnak a villamos világítással. A továbbiakban dicséri az acetiléngáz világítást, és kereken kimondja, hogy az acetilén veszélyességéről csak a villamos világítás hívei terjesztik a veszélyesség mendemondáját.