Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

élet pezsgőbbé tételében hittek. A polgármester elegendő támogatottsággal indult ahhoz, hogy kövesse a vázolt városi terveket.

78 A polgármestersége alatt a városi háztartás gondjain lendített a megszerzett kövezetvám szedési jog, de nem oldotta meg az utcák kövezésének anyagi hátterét. A lakosság jelentős megterheltségével járó beruházás miatt sok bírálat érte a vezetést. A kezdetekkor már felmerült egy városi takarékpénztár létrehozásának, a megfelelő borárak elérésére a Borértékesítő Hivatal és egy borközraktár felállításának a gondolata a gazdasági szféra fellendítésére. Születtek a polgárok jólétét előrevivő intézkedések is. Az egészséges ívó vízellátásra új kutat fúrattak, amelynek bőséges vízhozamára az egységes vízvezeték kiépítését alapozni lehetet. 1912-ben elkészült tervek alapján a városi vezeték munkálatai a következő polgármester időszakára estek, és csak a vízmű 1927. évi városi tulajdonba adásával zárult. A város üzemeltette a villanytelepet, a jéggyárat. Folytatódtak a városképet alakító építkezések a posta épületével, a bazársorral, a Kálvin tér rendezésével, a korzó kialakításával és aszfaltozásával, az utcák kövezésével. A Séd patak a költségvetést állandóan terhelő karbantartása is végleges megoldást sürgette. Nagy esőzések alkalmával a Bartina hegy csúszott lefelé, az elhanyagolt meder partján lakók házait, a hidakat rongálta a lezúduló víz. A Sed szabályozása is a varosra vart. A háború megtörte a városfejlődést. Az igazgatás igazodott a háborús körülményekhez. A tisztikar nagy része hadbavonult, az ügymenet folytonossága akadozott, helyettesítők, kisegítő munkaerők alkalmazásával pótolták a hiányzókat. A városban állomásozó katonák, illetve a hadikórházban ápolt betegek hozzátartozóinak látogatásaira nem készült fel megfelelően a vezetés. 19lóban fekete himlő tört ki a kórházban, 1918 őszén pedig a spanyolnátha járvány tűnt leküzdhetetlennek igazgatási feladatnak. 1916ban érkeztek az első erdélyi menekültek, amely a lakáshelyzet nehézségeit növelte. A kereskedelem gyakorlatilag leállt. Az időszak pozitívuma, a csecsemővédelem, valamint a tüdőbeteg katonák otthonának megszervezése. A hadviselés támogatására a város Közérdek 50. szám, 1907. december 14. 3. p. VENDEL, 1941. 186-217. p., TMÖL, SZRTV. JKV. 13, 199/1908., 21/1910., 9, 85/1912.