Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)
kiismeretes munkát vártak el tőle. A haláleset felvételt, az örökösödési eljárás minden fázisát rendezte. A kisebb polgári peres ügyekben is eljárt. 55 Adótiszt 1913-tól két írnoki állást adótiszti állássá szerveztek át. Akkor szolgálatban lévő két legidősebb írnok töltötte be az újonnan kialakított munkaköröket. A „szükséghez képest" az adóhivatalban, a városi pénztárban, vagy a számvevőségnél a polgármester kirendelése szerint dolgoztak. A munkájukat a hivatali főnökök szabták meg. 56 Városgazda A szolgaszemélyzet köréből kikerült szállásmester, új elnevezése alatt pontos jegyzék vezetése mellett a katonaelszállásolásokkal foglalkozott. A katona illetményeket befizette a városi pénztárba. Valamint különféle összeírásokat, a közigazgatási tanácsnok által rábízott kisebb gazdasági jellegű tennivalókat köteles volt elvégezni. 57 Végrehajtó A rendezett tanácsú város hivatala választás útján három-négy végrehajtót alkalmazott, akik a közadók módjára mindenféle hátralékok beszedését, a kisebb polgári perek ítéleteit, a kihágási ítéleteket teljesítették. Tehát minden kényszer útján behajtandó követelés és tartozás behajtása képezte a kötelességüket. A napi működésükről beszámolni tartoztak az elöljárójuknak, a nyilvántartónak, akinek a munkájába besegítettek alkalmanként. A végrehajtók pénz nem vehettek fel, ha pedig hanyagságból kárt okoztak, azért anyagilag feleltek. Annyiban történt csupán változás 1913tól, hogy a végrehajtók már közvetlenül az adóhivatali főnök TMÖL, SZABÁLYRENDELET 40/1905. 32.§, 111/1913. 51.§ TMÖL, SZABÁLYRENDELET 111/1913. 52.§ TMÖL, SZABÁLYRENDELET 111/1913. 53.§