Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Ajánlás

AJÁNLÁS Szekszárd történetét két kötetbe fogíaít monográfia dolgozza fei a kezdetektől 1944-ig, amelyekiátfogó áttekintést adnata megyeszékhely történetérőt. (Ezúttal nem monografikus kiadványt ajánlok^ A szerzők, e könyvben részkérdéseidéi foglalkoznak^ az ismét várossá válás utáni évtizedekből. !A kezünkben tartott kötet megjelenése aktuális és örvendetes, mert éppen 100 esztendeje annaki hogy a megyeszékhely rendezett tanácsú város lett. 9{öveli a vüszaemlékezések^ fényét e szép kivitelű, tudományos igényességgel szerkesztett kiadvány. JA kötetben található kilenc érdekes és izgalmas dolgozat kifent szerző műve. fl. kitűnő tollú kutatók^ közül heten levéltárosok^ egy helytörténész és egy muzeológus. JAz első tanulmány az ismét várossá válás folyamatát taglalja. JA kötet kitér arra, hogy már a századfordulón fontos szerepet játszottak^a település életében a virilisták^ hiszen a legtöbb adót fizetők^bekerültek^ a város vezető testületeibe és formálták^ alakftottakßzekszard életét. 'Érdekes megismernünkj, hogy miként működött a megyeszékhely hivatala, az akkori polgármesteri hivatal. JA hírközlés iránt érdeklődők, bizonyára szívesen olvassák^, hogyan alakult ki Szekszárd telefonhálózata, milyen nehézségekkel kellett e téren megküzdeni. 9{em kevésbé izgalmas tanulmány tárja elénk^a város villamosítását. JA neves építész, (Diczenty László életpályájára is emlékezik^ a kötet. %épet kapunk^róla az építőipari vállalkozóról, és a Szekszárd társadalmában jelentős helyet elfoglaló közéleti emberről. Olvashatunk, az e

&ő Szekszárdi fényképészekről és műtermekfői és gyönyörkpdhetünk^az érdekes korabeli illusztrációkban. Megismerhetjük^ az 1900-1930 között élt neves szekszárdiakat. Ezek^ a kiemelkedő emberek^ részt vettek, a mindennapokban, miközben dicsőséget szereztek^ cl városnak^ Tevékenységükkel előmozdították, a település fejlődését, öregbítettékja város jó hírét. JA kötet végén eredeti források^segíti\cL tájékozódást. E tudományos munka megjelenését a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára szervezte. JA kötetet dr. (Dobos Çyula főlevéltáros, az intézmény igazgatója szerkesztette.