Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

montsits Elemér alispán, dr. Éry Márton és Fördős Mihály aljegyzők, Tóth Ödön tiszti ügyész, Hajpál Sándor, Péchy János árvaszéki ülnökök, Molnár József mezőgazdasági előadó, dr. Hangéi Ignác tiszti főorvos, dr. Dragits Imre és dr. Kramolin Gyula járási orvosok. • A vármegyei igazgatás központjából fakadó követlen gazdasági felhajtóerőnek különösen az 1870-es évek előtt volt igen jelentős szerepe a város életében. A vármegyei szervezet ellátása, kiszolgálása, és a korabeli vármegyei beruházások - jelentősége szerint elsődlegesen az útépítés - leginkább a város kereskedelme szempontjából bírt pozitív hatással. Egyrészt számában erősödött meg a helyi kereskedőréteg -jelentős részben a betelepülő zsidóknak köszönhetően -, másrészt a vármegyei szükségletek kielégítésére szakosodva, a legversenyképesebb zsidó kereskedők, „vállalkozók" (Pirnizter József, Leicht Farkas, Leopold Károly és Sándor, Krón Salamon) alapozták meg ekkor maguk és családjuk jövőjét.

74 Gyermekeik a tárgyalt korszakban is kiemelkedő szerepet játszottak a város életében. Leicht Lajos, Dr. Leopold Koméi, - a városi virilisták közt nem szereplő - ifj. Leopold Lajos, a Pimitzer-fivérek a városi elit legtehetősebb tagjai közé számítottak (vö. melléklet).

75 Az állam- és szakigazgatási központ funkciójából következők: • A kiegyezést követően az önálló magyar állam szakigazgatásának folyamatos kiépülése az állami tisztviselői réteg növekvő helyi, szekszárdi létszámában is megmutatkozott: míg a korabeli címtár 1863-ban csak 10, addig 1875-ben 48,1906-ban, tehát a várossá válással egy időben, pedig már 106 tisztviselő nevét tünteti fel. (Ezen felül volt még a segéd- és szolgaszemélyzet) Ha az utóbbi évre vonatkoAz 1850-70-es években Krón a posztóról, vászonról, Leicht a tűzifáról, petróleumról és gyertyáról, papírról, Pirnitzer röfösáruról, divatáruról, míg Berger Simon pedig a személyzet ruházatáról gondoskodott, szállította azt. Pirnitzer József és Leicht Farkas ezen felül még - a nem kevés bevétellel járó - vármegyei börtönök, fogdák élelmezésében is fontos szerepet játszott. Ezen években a Leopoldok a vármegyei útépítések körül, illetve adóbérlőként tevékenykedtek. SZILÁGYI, 1969.295-298. p. ill. CSEKŐ, 2002. 153. p. Ifj. Leopold Lajos vélhetően azért maradt le a korabeli városi virilis listákról, mert az általa bérelt ózsákpusztai uradalom területének túlnyomó része a szomszédos Őcsény határában feküdt, ekképp ennek adója a városi virilis jegyzék összeállításakor nem jött számításba. CÍMTÁR, 1863. 252, 283. p.; CÍMTÁR, 1875. 79, 121, 162, 231, 251, 278, 339. p.; CÍMTÁR, 1906. 130,207,224-225,294,301, 308, 323,417,426,449. p.