Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

- sokan háztulajdonosként kerültek be a virilisek közé. Jelentősen eltért Nagykanizsa viriliseinek foglalkozás szerinti összetétele, amit egyrészt az előbb említett városokhoz hasonló közigazgatási központi szerep (ui. nem volt megyeszékhely) hiányának, másrészt kedvező kereskedelmi helyzetének, és részben ennek eredményeként létrejött fejlett gazdasági életének - jelentős gyáripar - tudunk be. Ez tükröződik a kereskedelem képviselőinek értelmiségiekkel szembeni fölényében, az ipar, és ezen belül a gyárosok jelentős számában.

46 A gazdasági erő tekintetében már csak Zalaegerszeg rokonítható Szekszárdhoz, ugyanis Kaposvár, Nagykanizsa és Szombathely virilis elitje jóval erősebb vagyoni jövedelmi pozícióval bírt. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az, hogy amíg Szekszárd esetében 1908-ban - az alapítványi uradalomtól eltekintve - csak egy olyan virilista volt (vélhetően Szeremlei Lajos nyug. törvényszéki bíró), aki 1600 K-nál több adóösszeggel került fel a jegyzékre, addig Kaposváron 14, Nagykanizsán 32, Szombathelyen pedig 35 ilyet találunk 47 Hatalmas különbségek. Bár Zalaegerszeg esetében is 6 virilista összege volt 1400 K-nál több, azonban ezek közül 3 bank, 2 pedig egyházi személy (Dr. István Miklós megyés püspök, Légáth Kálmán apát-plébános) volt.

48 Az utánuk következők által fizetett adók nagysága a szekszárdi virilistákéhoz A virilisták összetétele e négy városban 1908-ban a következő volt: Szombathely (47 tag): értelmiség és szabad foglalkozásúak (ért.): 15, kereskedelem és közi. (ker.): 9, ipar: 2, háztulajdonosok, magánzók (háztul.): 11, mezőgazdaság (mg.): 3, jogi személy (j.sz.): 7; Kaposvár (56 tag): ért.: 24, ker. 9, ipar: 6, háztul.: 8, mg.: 5, j.sz.: 4; Zalaegerszeg (33 tag): ért.: 17, ker.: 10, ipar: 2, háztul.: -, mg.: -, j.sz.: 4; Nagykanizsa (89 tag): ért.: 18, ker.: 22, ipar: 11, háztul.: 15, mg.: 12, j.sz.: 11 fó. THIRRING, 1912. 666-667. p. így pl. 1907-ben a nagykanizsai virilisek élén Guttmann Vilmos, a sörgyár alapítója, illetve Weiser József, a gépgyár tulajdonosa találhatók. Zala Megyei Levéltár (ZML), Megyei virilis jegyzék. THIRRING, 1912. 670. p. Ugyan a szekszárdi virilis jegyzékben csak 1521 K szerepelt a nevénél. Az 1908. évi zalaegerszegi virilis jegyzéken a Zalaegerszegi Takarékpénztár RT, a Központi Takarékpénztár illetve a Zalavármegyei Takarékpénztár neve mellett feltüntetett adóösszegekbe (9822 K, 5125 K és 3125 K) vélhetően ezen bankok valamennyi egyenes állami adóját beszámították, annak ellenére, hogy virilis jegyzék összeállításkor a jogi személyek esetében csak a ház- és a föladó, illetve az ezek után járó ált. jövedelmi pótadó vehető figyelembe. így pl. a Tolnamegyei Hitelbank, a másik két szekszárdi pénzintézet székházánál is jóval nagyobb, 191 l-ben megvásárolt kétszintes banképülete után sem fizetett 700-800 koronánál több házadót.