Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)
lőbe történő befektetése nemcsak e rétegektől, hanem az iparosoktól, 36 illetve egynémely vállalkozótól sem volt szokatlan/ Azonban vállalkozói mentalitású személyekre, virilistákra is tudunk szép számmal példát mondani. Igaz, a tárgyalt korszakunknál korábban, jellemzően az 1880-90-es években fejtette ki tevékenységét, de feltétlenül megemlítendő Ettl József, aki a csörgetói fürdő kialakítása és működtetése mellett téglavetőt üzemeltetett, és pl. 1899-ben a villanyvilágítás Szekszárdon történő kiépítésére és üzemeltetésre 37 igyekezett koncessziót nyerni. De ide sorolhatjuk Bérdi Józsefet, aki vendéglő és szálloda üzemietetése mellett bérkocsikat is működtetetett, vagy például a szintén bérkocsikkal foglalkozó Grünfeld Miksát és Fischoff Károly kereskedőt, akik nevéhez a város első filmszínházának, a Világ Mozgó Filmszínház impozáns Garay téri épületének megépítése fűződik. Utóbbiak mindezt a várossal szembemenve is meg 38 tudták valósítani. Tárgyalt korszakunkban nagyobb üzem a selyemgyár mellett csak kettő volt: az 1909-től részvénytársaságként működő Molnár Mór-féle Nyomda, illetve Schmideg Mór téglagyára. (Mindkettejük virilista volt!). Utóbbi egyes adatok szerint ötven főt alkalmazott, egy 1912. évi statisztika szerint pedig kétszázat. Egyébként e statisztikában a nyomda foglalkoztatottjainál 250 személy van feltüntetve. 39 Ipari üzemek közül megemlíthető még - és tulajdonosaik szintén virilisták - Leopold Mihály, Wolf Arnold, illetve Wéber Kálmán pálinka- és szeszfőzdéi, valamint a Fekete-testvérek, Ferenc és István hengermalma és Fekete Mihály gőzmalma. 40 Tárgyalt korszakunk végén Szekszárdon a Nyomdán kívül még két RT működött: a Takarékpénztár, illetve a Hitelbank. Sajnos a szekszárdi bankok sokáig nem tudták azt a szerepet betölteni, amit más Hogy ez nem kifejezetten szekszárdi jelenség volt, arra bizonyíték, hogy a jóval nagyobb Pécs esetében is megfigyelhető ez. GYAM 1995. 13-15. p. Ettl fürdőjére vonatkozóan ld. CSEKŐ, 2004. 358-367. p. Részletesen ld. CSEKŐ, 1999.; Egyesülettől részben szokatlanul, de vállalkozói szempontok érvényesültek a Kaszinó 1905. évi beruházásában, mikor az, az újonnan vásárolt Augusz-ház udvarán építette fel a városkép sokáig elengedhetetlen részét képező bazársort. BODNÁR 1942. 129-132. p. THIRRING, 1912. 309. p. A Fekete-testvérek malma az 1920. évi iparstatisztika szerint 20 főnél többet foglalkoztatott. SZILÁGYI (1996.), 36-37. p.
