Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

A megye malomipara a két világháború között Mint azt az előzőekben láttuk, a megyét szinte behálózták a malomipari társulások, de olyan adatok nem állnak rendelkezésre, amelyekből következtetni lehetne arra, hogy ezek a megye gazdasági életében milyen súllyal szerepeltek. Ugyanis malmaink a 20-as években sem őröltek exportra, emiatt az országos statisztikában sem szerepelnek a helyi források pedig megsemmisültek. Az ország gazdasági struktúrája jelentősen megváltozott a háború után. A gazdasági fejlődéshez, az iparosítás biztosításához új utakat kellett keresni. A mezőgazdaság is rendkívül súlyos helyzetben volt. Megkezdődött és egyre nagyobb méreteket öltött az infláció. A helyzet a 20-as évek közepére stabilizálódott, és egy konjukturális időszak vette kezdetét. A megye malomiparára vonatkozó adatokat jobbára csak a gyárvizsgálati jegyzőkönyvekből lehet kihámozni. Ezek azonban csak egyes malmokra nézve használható források, mert nem teljesek, általános következtetések levonására alkalmatlanok. Tekintettel arra, hogy a dolgozat elsősorban a forrásokat tárja fel, ezért némi képet adhat a malmok működéséről és azok technikai felszereltségéről. Idézzük a forrásokat: Heigl és Szűcs hengermalom Szekszárd: 6 munkást foglalkoztat, a malomhoz munkáslakás nem tartozik." Első szekszárdi Hengermalom, Fekete és társai: 10 munkást alkalmaznak. Munkáslakás nincs.

100 Schifter Ferenc Értény: Olajmotoros malma, mely két kőjárattal dolgozik, a tulajdonos és neje végzi a malomban a munkát, segédjük nincs.

101 Ozorai bérgazdaság, a herceg Eszterházy uradalomban, a bérlő Gyérei Richárd. Alkalmazottak: Fömolnár: a malom mellett lévő, és ahhoz tartozó épületben egy alacsony, nedves, sötét szoba és egy hasonló konyha, kamra található. A helyiségek padlózata alacsonyabb, mint a külső talaj, így az időjárás szerint szárazabb vagy nedvesebb. Gyermekük nincs. Gépész: a bérlő által nyújtott lakásban lakik, mely egészségtelen, eladás előtt álló épületben van. Néhány hét múlva jobb lakásban lesz elhelyezve. Segéd: egy nőtlen molnársegéd, aki a főmolnárnál egészségtelen lakásban lakik. Kisegítő: egy kisegítő munkás van, ki anyjával lakik, szintén egészségtelen szobában. Fűtő: egy nőtlen fűtő, ki szintén az anyjával lakik. A malom alkalmazottai a szekszárdi M. Kir. Biztosító Pénztárnál be vannak jelentve. A malom egy 55 lóerejű géppel dolgozik, 6 járattal, amelyekbe a daráló is bele van számítva.

102 Kovács Flórián és Sándor gőzmalma Magyarkeszi a malom 7 járattal dolgozik, napi teljesítménye: 60-80 mm napi 14 órai munkaidőt számítva. Alkalmaznak: 1 főmolnárt, 1 gépészt és 2 molnársegédet. Valamennyien a tulajdonos által biztosított egészséges, kifogástalan lakásban laknak. A gépész és a fömolnár saját háztartást vezet. A két segéd a tulajdonosok konyháján étkezik. Az alkalmazottak biztosítva vannak a szekszárdi biztosítónál.

103 Kovács Imre és fia Tamási, motor- és vízimalma: az ipartelep három járattal működik 22-24 mm nappali üzemmel. Két segédet foglalkoztatnak, az üzemet Kovács Károly vezeti. A segédek a malomhoz épített szobában laknak, mely tiszta, padlózott, világos, szellőztethető. Az élelmezést is a tulajdonosok adják. A két segéd a szekszárdi biztosítónál be van bejelentve.

104 Gyenis István gőzmalma Tamási: hét járattal van felszerelve, ezek közül kettő daráló. Napi teljesítménye 75-80 mm gabona. Éjszakai műszak nincs. A malom jól szellőztethető, tiszta. 393