Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

után augusztus 8-án érkeztek Szekszárdra. A legelső dolguk volt a letartóztatott kommunista vezetők felkeresése celláikban és valamennyit kegyetlenül megkínozták. A különítményesek szekszárdi tetteiről a Tanácsköztársaság alatt állásából elmozdított dr. Gaál Dezső ügyész is megütközéssel ír.

23 „... aug. 8-án megjelent 17 tagból álló hadnagytól százados rangú tiszti különítmény, egyenesen a fogházba tartottak, elverték a letartóztatottakat, majd este gyűlést tartottak, s ezen elhatározták, hogy kiket fognak 10-én kivégezni. 9-én szombaton félholtra verték a foglyokat, majd 10-én, vasárnap a templomból kijövő tömeget a fogházhoz hívták, ott izgató beszédet tartottak, közölték, hogy kivégzések lesznek, kötélre lesz szükség, hozzanak. A tömeg megvadult egyes tagjai hoztak is. A fogházban az igazságügyi hatóságok tiltakozása és kérése a készülő akció ellen eredménytelen volt. Mint a kutyákat, pórázon egyenként kivitték a vásártérre, számszerint 17-et (az a tér a megyei tanácstól a vasút felé terjedő terület volt), ahol gyerekekből és felnőttekből, néhány ezerből álló tömeg várta őket. A tiszti különítmény egyik tagja a nevek felolvasása után 8 egyénre, Aranyos György, Soós Sándor, Tánczos Vendel, Kovács Sándor, Deák Mihály, Ocskó László és Mautner Gyulára néhány hangadó kimondta a halált, s azután egyik tiszt sajátkezűleg felakasztotta őket, a mai pártbizottság helyén álló eperfákra. Ez az eljárás a jobbérzésű lakosságban nagy megütközést és iszonyatot keltett." Az alispán azonnal gondoskodott arról, hogy a községi testületek, szervek időben tudjanak az eseményekről. A gyönki főszolgabíró a járás községeihez juttatta el a hírt. A kölesdi elöljáróságot így tudósította: „Értesítem, hogy a vármegye megszállása végett érkezett szegedi fehér csapatok Szekszárdon, Aranyos Györgyöt és 7 bűntársát felakasztották."

2

* A különítményesek az akasztásokat követően folytatták elrettentő tevékenységüket. Még ugyanezen az éjszakán az ágyból húzták ki Sági Dezsőt, aki a Tanácsköztársaság idején vörösőrként teljesített szolgálatot. Bűne, hogy túszokat kísért Hőgyészre és az aznap meggyilkolt direktóriumi tag, Ocskó László veje volt. A polgári kör előtt 2 lövéssel megölték. Ujjáról a gyűrűt nem tudták lehúzni, ezért ujjával együtt levágták.

25 Az augusztus 10-i vérengzések nem voltak elegendőek a különítményeseknek és támogatóiknak. Augusztus 16-án Haidekker Károly főhadnagy kérelemmel fordult Bartal kormánybiztoshoz, amelyben augusztus 17-én délelőtt 9 órakor a városháza előtti térre közgyűlés megtartására kért engedélyt. A népgyűlés célját „a kommunista uralom káros hatásának és borzalmainak vázolásáéban jelölte meg. A bejelentett szónokok: Pethes László volt főispán és Haidekker Károly főhadnagy voltak. Bartal engedélye soronkívül, még aznap megérkezett.

26 A népgyűlés eseményeiről, a második véres augusztusi vasárnapról dr. Gaál ügyész, a hiteles tanú így emlékezik:

27 „Augusztus 17-én ugyancsak vasárnap miséről kijövet hallotta a nép, hogy a városház ablakából egy idegen polgári ruhás férfi szónokolva felhívta a tömeget, hogy ne menjenek haza, mert a múlt vasárnapról még maradtak vissza kivégzendő elvtársak. Kivezettek a vásártérre 7 egyént, név szerint Bertók Róbertnél, VachtlG. Károlyt, Bencze Ferencet, Gróf Pált, Kovacsics Györgyöt, Kecskés Ferencet és Prantner Jánost - akit csak aznap hoztak a mezőről - és ezeket a vasúti töltés mellett agyonlőtték." Itt már nem volt ún. „népítélet" sem, az előző heti formaságot is mellőzve a tisztek a fogházból egyenesen a vásártérre vitték a foglyokat és agyonlőtték. Borgulával készíttetett fotókat a város főterén az ablakokba kiragasztották, hogy mindenki láthassa mit tesznek a Tanácsköztársaság volt vezetőivel. Augusztus 8. és augusztus 3 l-e között - az eddig rendelkezésre álló adatok alapján 28 a Faddon agyonlőtt Csehák Pétert követően, több mint egy tucat Tolna megyei településen 70 embert lőttek agyon, akasztottak fel, vagy kínoztak halálra. A legtöbb áldozatot, 17-et Szekszárdon követelte a dühöngő terror, de a megyeszékhely lakóinak szomorú listáját szaporítják a Fejér megyei Cecére hurcolt és ott meggyilkolt Cséby testvérek is. A szekszárdi vérengzések utáni napon (aug. 18-án) 11 kommunistát akasztottak fel a különítményesek a 246