Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kováts Jenő: Állategészségügyi emlékek Tolna megyében (1654-1867) • 545

ismeretekből levizsgáztak, a nagyobb uradalmakban egy idősebb gazdatisztet kötelesek a tanultakra kioktatni. Ez elsősorban a Marha-dög (keleti marhavész) esetére a hathatósabb beavatkozást célozta. Tolnay nevével azonban más területen is egyre gyakrabban találkozunk. A következő fejezetekben többször szereplő Amadeus Joannes Volstein (írták még Vollstein-nek, Wolsteinnek), bécsi professzor 1787-ben kiadott egy könyvecskét,

15 amelyet Tolnay fordított magyarra. A kis mű három fejezetre tagozódik, idézem: „1° A' Marha veszélyről szóló' kenyvetske, 2° A'Marha Dögről írtt Jegyzések, 3° A 'Barom Állatok Seb-gyógyüássa tudományról írtt könyvek". Magát a könyvecskét, sajnos, fellelni nem sikerült. A Helytartó Tanács 1789. január 30-án 3861 sz. leiratában,

16 tekintettel az előző évi nagymérvű állatelhullásokra, kiadott egy anyagot a megbetegedések és elhullások megelőzésére, illetve a betegségek gyógyítására. Az összeállítást az „országos főmedikus és a Pesti Királyi Egyetemről az Állatorvostan tanítója" készítette, itt Tolnay név szerint még nincs megemlítve, a továbbiak során azonban sokat szerepel neve. A Helytartó Tanács 1789. október 20-án kelt 40198 sz. leiratával

17 német és magyar nyelven megküldte a vármegyéknek Tolnay Sándornak a keleti marhavész elleni védekezésről összeállított értekezését azzal, hogy egyrészt azt az állattartók tudomására hozzák, másrészt hogy ez legyen alapja a kiadásra kerülő járványvédelmi intézkedéseknek. Tolnay aláírása alatt itt még a következő megjelölés áll: „Marhák Orvosi Tudományának Tanítója". A fiatal állatorvosi intézményben folyó szorgos munka egyik igen értékes dokumentuma ugyancsak Tolnay Sándor tollából a 4 évvel később megjelent igen részletes, meglehetősen hosszú terjedelmű, alapos összeállítás a keleti marhavész, a „Marha Dög" elleni védekezésről, annak megelőzéséről. Ezt a Helytartó Tanács 1792. Sz. András hava 12-én kelt 5677 sz. leiratával magyar, német, latin és cseh nyelven küldte meg a vármegyéknek (levéltári kelet 1793. ápr. 30.) azzal, hogy a leírtak „az Országban minden Marhásgazdákkalközletessenek". Itt a teljes aláírás a következő: „ Tolnay Sándor m.p.A' Királyi Magyar Fő- Iskolán a' Barmokat Orvosló Tudománynak közönséges Tanítója". Még ebben az évben más témával is jelentkezik Tolnay. A Királyi Helytartó Tanács 1792. szeptember 28-án kelt 21616 sz. leirata (levéltári kelet 1792. október 13.) a „lues Setigerorum" (sertésvész) elleni megelőző és gyógyító intézkedéseket tartalmazza. A gyógykezeléssel foglalkozó részt Tolnay Sándor írta. Aláírása itt a következő: Alexander Tolnay in Regia Scientiarum Universitate Hungarica artis Veterinariae Professorpublicus". Összeállításának dátuma 1792. szeptember 20. Nevezetes számunkra az 1796-os esztendő. A Helytartó Tanács 1796. március 29-én kelt 6292 sz. leiratában (levéltári kelet 1796. április 19.) értesíti a vármegyéket, hogy a Pesti Királyi Egyetem Állatorvostan professzorának, Tolnay Sándornak megjelent a „Barmokat orvosló könyv" című munkája, amelyet mindenki figyelmébe ajánl. Két hónappal később a Helytartó Tanács leküldött Tolnának (nyilván a többi vármegyének is) 6 példányt a könyvből (1796. május 7-én kelt 10669 sz. leirat, levéltári kelet 1796. jún. 11.) Tolnay ezekben az években fáradhatatlan volt. 1799-ben újabb munkája jelent meg. A Helytartó Tanács 1799. május 28-án kelt 12606 sz. leiratában

18 tudatja a vármegyékkel, hogy ezúttal latin nyelven újabb könyvet írt, címe: „Artis Veterinariae Compendium Pathologicum, de cognoscendis, et curandis Animalium Epidemico-Contagiosis, et praecipuis Sporadicis Morbis, cum adnexis FormulisMedicamentorum, et TabellisInstrumentorum". Készült Lander betűivel, kapható a pesti, pozsonyi és lipcsei nyomdában és a szerzőnél. De az oktatás nemcsak az egyetemi tanterv és a szakirodalom terén folyik. Időnként tanfolyamok szervezésére is sor kerül. A Helytartó Tanács 1799. szeptember 25-én kelt 21885 sz. leiratában

19 szükségesnek látja, hogy az állatorvosi tudományt (Stúdium artis Veterinariae) mind hasznosabban és következetesebben propagálják, mivel annak minden gyümölcse az emberi nem javát szolgálja. Ezért elrendeli, hogy a tekintetes Rendek minden 551