Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

sorolásával több kopárral működő malmok épülnek (v. ö. Pongrácz Pál: Régi malomépítészet. Műszaki Kiadó Bp. 1967. 57. p., 83. p.) 21. Magyarország története I. Szerk. Molnár Erik Bp. 1964. 87. p. 22. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve. Szerk. K. Balog János Szekszárd, 1978. I. köt. 103. p. 23. U. o. 24. U. o. 25. U. o. 3 26. U. o. 27. Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek Bp. 1890. II. köt. 258. p. 287. p. 329. p. 358. p. 28. Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) = Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szerk. K. Balog János Szekszárd, 1980. IX. köt. 5-103. p. 29. U. o. 30. U. o. 31. Dr. Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén, a török hódoltság korában = Tanulmányok Tolna megye történetéből Szerk. K. Balog János Szekszárd, 1978. VIII. köt. 46. p. 32. U. o. 33. Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek Bp. 1890. II. köt. 139. p. 34. U. 0.329. p. 35. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve Szerk. K. Balog János Szekszárd, 1978.

1. köt. 104. p. 36. Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) = Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szerk. K. Balog János Szekszárd, 1980. IX. köt. 15. p. 37. U. o. 38. U. o. 39. Dr. Kiss István: Simontornya krónikája. Simontornya 1938. 321. p. 40. Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) == Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szerk. K. Balog János Szekszárd, 1980. IX. köt. 31. p. 41.11a Bálint: A vízimalmok teljesítőképessége a XVII. sz. végén = Agrártörténeti Szemle 1964. 417. p. 42. Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek Bp. 1890. II. köt. 138. p. 43. U. o. 138. p. 44. U. o. 137-138. p. 45. Dr. Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén, a török hódoltság korában = Tanulmányok Tolna megye történetéből Szerk. K. Balog János Szekszárd, 1978. VIII. köt. 17. p. 46. Székely Ferenc: A bátai apátságról. I. n. Történelmi vázlatok Szekszárd Újfalusi Nyo. 1889. 28-45. p. 47. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve Szerk. K. Balog János Szekszárd, 1978.

1. köt. 104. p. 48. Dr. Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén, a török hódoltság korában = Tanulmányok Tolna megye történetéből Szerk. K. Balog János Szekszárd, 1978. VIII. köt. 5. p. 49. Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek Bp. 1890. II. köt. 134-135. p. A számításoknál Rácz István: A magyarországi malomipar kialakulása c. tanulmányából vettem át 1 kereszt= 20-25 kg búzatermés. Szorzószámnak 22,5 kg-ot vettem figyelembe. 50. U. o. 134-135. p. 51. Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) = Tanulmányok Tolna megye történetéből Szerk. K. Balog János Szekszárd, 1980. IX. köt. 61-62. p. Valkó vármegye: A várispánság a későbbi Szerény Verőce és Pozsega vármegyék egy részét foglalja magába 1541 után teljesen megszűnt. Ma Jugoszlávia. Révai nagylexikona. Bp. 1925. XVIII. köt. 740. p. (A forrás idézésekor a pontozások helyén a szöveg tovább megy, de nem tartozik szorosan a témához, ezért azt mellőztük.) 52. U. o. 62. p. 53. U. o. 69. p. 54.U.O. 50-51. p. 55. U. o. 60. p. 56. U. o. 76. p. 57. U. o. 84. p. 58. U. o. 78. p. 59. U. o. 77. p. A harmad azt jelentette, hogy a vám harmadát a helyiség kapta, a molnár pedig az 1 negyedét. 60. U. 0.76-77. p. 61. Dr. Merényi Lajos: Az ozorai uradalom 1702-ben = Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. Szerk. Kováts Ferenc XI. évf. 1904. 308. p. 1 kila=l pozsonyi mérő. 62. Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) = Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szerk. K. Balog János Szekszárd, 1980. IX. köt. 79. p. 63. U. o. 67. 68. p. 64. U. o.