Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

tisztességéssen meg faragni, és alsó követ föl csinálni, fogazást tenni, és Korongot csinálni ugy vetetődjék be a Molnár Mesterségre a Molnár Gazdátul mindenekben ugy kövesse Tisztit, hogy panasz ellene se Mesterétül, se mástul ne lehessen, másképpen érdeme Szerént meg büntetődik. XXI. Akármelly Mester Ember is ne járjon üres kézzel hanem Mérő ölfa légyen a Kezében mellyet ha valamelly Mester Ember nem Observál, mindenkor Tizenkét pénz birságban marasztassék. XXII. Ha valamelly Molnár Mester üdő közben meg halna, azon Malomnak Földes Ura vagy Levele, vagy Embere által meg találná a bötsületes Molnár Czéhet, vagy Attya Mestert, tartozik a bötsületes Czéh más Molnárt a malomban helében adni, mind azon által még az üdeje, úgy mint Szokás Szerént Sz. György Napja el nem jön, a Földes Ur tartsa meg a cselédjét a Malomban, Kinek is a bötsületes Czéh oll Legént tartozik adni, a ki a Malomnak gondját viselhesse és a Mesterek is meg tekintsék, hogy se a Földes Ur, kárt ne váljon, se pedig az özvegyek olly hamar ne háborgattassanak, hanem légyen reájuk kivált képpen való gond viselés. Ezen Articulus Szerént való végezés is fügjön a Malom Földes Urának teczésétül. XXIII. A Dunai Malom bé kötésétül, az Hegy alatt való Szegre a Lánczos Malomtul három Forént, ha mind á, két Hajó Fenyő egy Tallér légyen fizetése, a malom kikötésére légyen két forént Láncz föl szedéstül öttven Pénz és ha történet Szerént valamelly Malomnak a Láncza nem akarat Szerént a melly Molnároknak a kezekbül kiszabadulna, és a Dunában maradna, annak föl vételére rendeltetett a Molnár mesternek hét forént, a Czeite fonyástul egy forént, a kis Kerék fogazástul egy forént, öreg Kerék fogazástul, faragástul két forént, hogy ha pedig egyik Székrül a másik Székre viszik a Malmot, akár a mellette valóra, akár harmadik, negyedik, ötödik Szegre ugyan azon sorban egy forént, hogy ha pedig alsó rendbül, fölső rendben viszik, mint hogy á sokkal nehezebb munkával készül, egy Tallér lészen fizetéssek, á malom Ki Kötőknek, a Malom föl vonyására pedig a Malmos Gazda tartozik vontató Marhát fogadni, á mint véle meg alkudhatik á régi bevett Szokás Szerént, ha pedig a ki Kötéskor a Láncz benne maradna, nehéz lévén annak föl vétele a Malmos Gazda fizessen hetvenött pénzt. A föllebb nevezett munkáktul járandó fizetés illy móddal értetődjék, és füzetődjék ha tudni illik a Molnár Mesterek a malmokat á Malmos Földes Urnák segítsége nélkül föl hozzák, vagy is Viznek botsátják. XXIV. A Karó leverőstül, mellyen a Malom áll, lészen a Molnároknak fizetéssek hét forént, a többi munkájoktul járandó fizetést a Vármegye Limitálja. XXV. Egy bokor Fenyő hajó csinállástul étellel együtt Két forént, a kivonyástul negyven Pénz, hogy ha az egy bokor fenyő hajónak, vagy is hegyes hajót el meczi Or-bokout tészen belé két forént. XXVI. Hogy ha valakinek a Malma el sülledne, és a Kövei Dunában esnének tartozik a Kár Vallott Ember a Molnárok Czéh Mesterének hirt adni, és a Czéh Mester köteles lészen, a Czéhbeli Molnárok közül annak keresésére két vagy három hajóval rendelni, és a Kár vallott Malmos Gazda azon Mestereknek fáratságáért ha Szintén meg nem találnák is öttven Pénzzel tartozik, hogy ha pedig meg találják és a Kü Szegek között szoros helen leend, tehát a Malmos Gazdával a mint lehet Istenessen meg alkudhatnak a Molnárok ha pedig a Kü a Szegeken Kivül Karéi mellett lészen mint, hogy annak föl vételéhez Kevesebb fáratsággal juthatnak, azért egy künek a föl vételétül nem több, hanem két forént fizetéssek a Malmos Gazdátul a Molnároknak. XXVII. Szükséges az is, hogy minden Czéh béli Mester Ember á Czéhez, és annak Articulusihoz hittel légyen köteles hasonlóképpen a Legények és Inasok és mind azok, tudni illik valakik a malomban és a Mesterség körül forgolódnak, és az Őrlésbül vámot vesznek, illik és kívántatik, hogy mind azok a régi bé vett mód és Szokás Szerént hitelessek legyenek, tudnia illik, hogy a Vámot az Őrleni vitt Joszágbul igazán veszik ki, az az Tíz fértálbul egyet, és nem többet. 415