Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

58. Az állami szakigazgatási szervek vezetőiből és az önkormányzati szervek képviselőiből álló testület legutoljára 1919. febr. 12-én ülésezett Tolna megyében. A közigazgatási bizottság fö feladata a különböző igazgatási ágak működési összhangjának biztosítása. E koordinációs tevékenység mellett széles körű felügyeletet látott el (adóügy, közlekedés, építészet, tanügy, börtönök stb.) és fegyelmi jogkörrel is rendelkezett. A havonta ülésező bizottság vezetője a mindenkori főispán volt. A 21 tagú bizottságba az alispán, a főjegyző, a tiszti ügyész, az árvaszéki elnök, a főorvos, az államépítészeti hivatal vezetője, a tanfelügyelő, a királyi ügyész, az adófelügye­lő, a posta és távirdai kerület igazgatója került. A további 10 tagot a törvényhatóság saját tagjai sorából választot­ta. A rendszeres havi üléseken a közigazgatási ágak vezetői írásban terjesztették be jelentésüket. 59. TmU Szekszárd, 1919. október 18. 60. TmU. 1919. szept. 14. Az angol misszió kirendeltsége aug. 11-én kezdte meg tevékenységét. Vezetője E. Ray Ed­muds tengerész alezredes. Minden járásban volt egy különítménye, amelybe magyar képviselőt is delegáltak. A megyében több helyen felbukkant az a téves nézet, amely szerint az angolok megszállták a megyét. Valóság­ban az angol misszió csak felvásárlással foglalkozott, de tagjai hivatásos katonák voltak. 61. TmU. 1919. okt. 11. I. évf. 5. sz.-ban a központi járás főszolgabírója Tolnára közigazgatási és adóügyi jegyzőt keres. Györkönybe és Bölcskére főjegyzőt, Kétyre jegyzőt, segédjegyzői állást hirdetnek Hőgyészre, Kölesdre, Nagyszékelyre, Felsőnánára, adóügyi jegyző hiányzik Gyönkön, Tolnán, Nagyszékelyen stb... . 62. Farkas Gábor: Fejér vármegye törvényhatósági bizottságának működése 1919-1944. Megjelent: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjáról c. sorozatban. Szerk.: Bónis György és Degré Alajos Bp. 1971. 63. TML. Szekszárd Közgyűlési jegyzőkönyvek 1919. 64. Tolna megyében az 1886. XXII. T. c. (községi törvény) kategóriái szerint 122 önálló települést tartottak számon. A megye 1919-ben mindössze egy rendezett tanácsú várossal (Szekszárd) rendelkezett. A községi tör­vény szerint nagyközségnek minősültek azok a települések, amelyek önállóan el tudtak tartani községi jegyzőt. Az ilyen települések száma 79 volt. Ezen községek közül néhány (Bonyhád, Hőgyész, Nagydorog) bár körjegyzőségként szerepelt, de pusztán csak azért, mert egy-egy önállóan jegyzőt eltartani nem tudó kisközség betársult. Mindhárom nagyközségben több fős hivatali apparátus működött. 42 azon kisközségek száma, amelyek más községgel, vagy több községgel tár­sulva tudtak közösen egy-egy jegyzőt eltartani. A völgységi járás 33 településéből 27 község tartozott ezek közé. Közülük körjegyzőség 3-3 községből állt. Tolna megye közigazgatásilag 6 járásra oszlott. E járások területi nagyság, településszám, lakónépesség és lakosság összetétele alapján jelentősen eltértek egymástól. Pl. a legkisebb lélekszámú dombóvári és a legtöbb lakossal rendelkező dunaföldvári között 20 000-nél is nagyobb a különbség. Volt Tolna megyében néhány ún. eszmei község, azaz közigazgatási egység, amely néha 10-nél is több pusztá­ból tevődött össze; pl. Újdombóvár, Majsamiklósvár, Gindlycsalád. Egy-egy pusztán vagy majorban 50-200 em­ber élt. A földterület legtöbbször egy uradalomhoz tartozott. Az 1920-as népszámlálási adatok alapján Tolna megyében a következő közigazgatási egységek (járások, közsé­gek, puszták, majorok) voltak. A következő adatokban közöljük ezen települések lakónépességét is: Szekszárd 14 025 I. Dombóvári járás 1. Csibrák 914 fő (Viddinpuszta) Jegyző: Kurd 2. Dombóvár 8 614 fő 3. Döbrököz 4 114 fő (Öreghegy, Homokhegy) 4. Gyulaj 2 767 fő 5. Kocsola 2 295 fő 6. Kurd 1 780 fő (Szőlőhegy) 7. Lápafő 436 fő Jegyző: Nak 8. Mucsi 2 147 fő 9. Nak 1 176 fő 10. Szakcs 2 957 fő II. Újdombóvár 5 173 (Dombóvár major, Mászlony-, Nosztány-, Szilfás-, Felsőborjádpuszta, szakcsi major, Felsőleperd-, Iharos-, Ódalmand-, Újdalmand-, Csáb­lány-, Sütvény-, Vörösegyháza-, Tárkány-, Alsóleperd-, Nagykonda­Szarvasd-, Csurgó-, Tüske-, Kiskonda-, Ürgevárpuszta) 12. Várong 430 fö (Várongpuszta) Jegyző: Nak. 32 803 fő II. Dunaföldvári járás 1. Bikács 1 025 fő 2. Bölcske 4 326 fő Felső-, Közép- és Alsószentadráspuszta 3. Dunaföldvár 11 733 fő 328

Next

/
Oldalképek
Tartalom