Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)
Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55
i Ezért a miniszter elhatározta, hogy az ipartörvény revíziójáig a fennálló törvény alapján az iparos tanulók iskoláztatását szigorúan végrehajtja. Utasítása szerint az iparos tanulókat a tanulásra kényszeríteni kell. Közli azt is, hogy minden olyan községben, ahol legalább 30 iparos tanuló van, alsófokú ipariskolát kíván felállítani, melyekben a népiskolában tanított általános ismeretek továbbfejlesztése mellett a rajztanítást kívánja a tanítás középpontjába állítani. Utal arra, hogy már az 1882. augusztus 16-án kiadott 23 439. sz. rendelete is ilyen iskolák felállítását írta elő. A vonatkozó rendelkezést, az iskola szervezetére, tanítási anyagára és tanítási idejére vonatkozó előírásokat már korábban megküldte a megyének. 116 A miniszteri utasítás szerint az ipariskolák költségeit a községeknek kell viselniök. Ehhez járulnak hozzá a tanoncokat tartó mesterek, az ipartársulatok és iparkamarák. Az iskolák felállítása a közigazgatási bizottság feladata. A felügyeletet a VKM, illetve annak biztosa és a királyi tanfelügyelő látja el. A VKM ezen rendelkezését a közigazgatási bizottság 1883. október 15-i ülésén tárgyalta meg. Előírta, hogy a 875., 885., és 1002. szám alatt kiadott rendelkezések értelmében Dunaföldvár, Paks, Szekszárd és Bonyhád községekben - ahol a szervezés kötelezettségét már korábban előírta a bizottság - a szükséges intézkedéseket tegyék meg, a költségvetéseket készítsék el és terjesszék be a közigazgatási bizottságnak. A dombóvári, a simontornyai, és a központi járás főszolgabíróit pedig arra utasította a bizottság, hogy a VKM jelen rendelete értelmében Ódombóváron, Tamásiban, Hőgyészen, Bátaszéken és Tolnán iparosiskolák felállításáról gondoskodjanak. 117 Mindezek ellenére Tolna megyében az 1883/84. tanévben mégsem indult meg az ipariskolai oktatás. Mi történt közben e községekben? Paks község elöljárósága 1883. november 11-én hozott 48. sz. határozatával úgy rendelkezett, hogy a község az iparostanuló-iskolát először előkészítő osztállyal indítja a római katolikus elemi iskola épületében két tanító vezetésével. E célra az iskola 240 forint költségvetéséből 140 forintot a községi pénztárból, 100 forintot pedig a tandíjból kíván fedezni. Határozatát a képviselőtestület azzal indokolta (az ipariskolai bizottság javaslata alapján), hogy az elemi iskolából kikerült és azt elvégzett iparos tanoncok az iparosiskolai tantervben felvett magasabb szintű tantárgyak tanulására képtelenek és így előképzettség nélkül fel nem vehetők. Ezért előkészítő osztály kell az írás, olvasás gyakorlása, a történelem, a földrajz, a számtan és a rajz tanítására, ahol heti 2 nap 4-4 órában tanítanának az elemi iskolai tanítók évi 100 forint fizetésért. Az ipartársulat Pakson elvállalta, hogy a mesterek minden tanonc után l-l forintot (az előkészítő osztályban 2-2 forintot) fizetnek. Az előkészítő osztály részére tantermet a római katolikus elemi iskola biztosít 15 forint bérleti és 25 forint fűtési díjért. A paksi képviselőtestület határozatát a közigazgatási bizottság azzal hagyta jóvá, hogy az iskolát fokozatosan bővítsék a kívánt mértékig. 118 A tolnaiak az elemi leányiskola 4. tanítói állásának megszervezésével kívánták volna megoldani - évi 200 forint és 2 öl puhafa díjazásával - a felállítandó ipariskola személyi feltételeit. Az egyéb költségek fedezésére az önálló iparosokra 11%-os pótadót kívántak volna kivetni. A közigazgatási bizottság azonban a községi határozatot nem hagyta jóvá mondván, hogy 4 osztályú iskolát 1 tanító ellátni nem tud, az iskola fenntartására pedig nemcsak az iparosoknak kell áldozniok, hanem az egész községnek. Ezért a községet újabb szervezésre utasítja. 119 Dunafoldváron és Bonyhádon csupán az ipariskolai bizottságok alakultak meg. Az iparos tanulók oktatásának törvénybe iktatásáig tehát lényegi előrehaladás nem történt a megyében. Erre az előkészítő időszakra inkább csak a huzavona, a terhektől való húzódozás volt a jellemző. A legjelentősebb pozitívum az iparoktatás ügyének erkölcsi támogatása volt. 94