Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

AZ IPAROS ÉS KERESKEDŐ TANONCISKOLÁI OKTATÁS KEZDETE Az iparoktatás helyzete Tolna megyében az ipartörvény megjelenése előtt Az 1884-es ipartörvény megjelenése előtt rendszeres iskolarendszerű tanoncképzés nem volt megyénkben. Próbálkozások azonban egy-két helyen voltak a tanoncok tanfolyamszerű oktatására. Megyénkben elsőként a dunafőldvári asztalos ipartársulat állított fel rajziskolát 1874ben, ahol a tanoncok vasárnaponként a délelőtti órákban 3-4 órát tanultak Udvardy István asztalos iparos vezetésével. Elhelyezést a belvárosi elemi népiskola biztosított, a felszerelésről pedig az ipartársulat gondoskodott.

105 Szekszárd is tartott fenn 1874 óta egy tanfolyamot az iparostanulók számára. Ez azonban csupán ismétlő jellegű oktatást nyújtott. A vasárnaponként délután 2-től 4 óráig tartó előadásokon 20-100 növendék jelent meg. Mivel a tanfolyam nem volt kötelező, azért nagymértékű volt a tanulók hiányzása. Gyakran emiatt szünetelt is a tanítás. így az eredmény igen gyenge volt.

106 Tolnán a plébános fáradozott egy rajziskola felállításán 1881-ben, tervének megvalósítása azonban pénzhiány miatt elmaradt. Az iparoktatás támogatása Az iparoktatás szükségességét már korábban felismerték, ezért a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) is szorgalmazta annak megindítását és kiterjesztését. Tolna megyéhez is megérkezett az 1879. december 27-én kelt 142. eln. sz./1879. számú leirat, melyben a VKM a mezőgazdaság fejlesztése mellett az ipar és kereskedelem fejlesztésére, az ipari ismeretek és gyakorlatok kiterjesztésére hívja fel a megye figyelmét. Az iparfejlesztés egyik leghathatósabb „emeltyűjeként" az iparoktatást jelölte meg. A minisztériumi leirat jelzi, hogy Budapesten középipartanodát állít fel, melynek célja belföldi művezetők képzése lesz a hazai ipar irányításához. Trefort Ágoston VKM-miniszter arra kéri a törvényhatóságot: ismertessék meg a Tolna megyei szülőkkel és tanulókkal is ezt az intézményt, hogy az intézetnek mielőbb lehessen növendéke Tolna megyéből is.

107 A megye vezetőinek, de maguknak az érdekelt iparosoknak az érdektelenségét, közömbösségét bizonyítja az a tény, hogy a törvényhatósági közgyűlés a mineszteri leiratra finoman elhárító választ adott. A VKM azonban javaslatát két év múlva, 1881. október 9-én kelt 26 376. sz. leiratában megismétli és legalább egy Tolna megyei tanuló részére ösztöndíj alpítását kéri. A megyei közgyűlés 1882. március 14-i határozata szerint: „A törvényhatóság nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy alapítványt tehessen." A minisztert viszont erkölcsi támogatásáról biztosítja az iparoktatás, az iparügy fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért.

108 Tolna megye vezetői, de maguk az érdekelt iparosok is csak nehezen és későn ismerték fel az iparfejlesztés, az iparoktatás szükségességét. Ebből adódik az is, hogy az iparos tanoncok iskolai oktatásának megszervezésében sem tartozott megyénk az elsők közé. Az 1884-es ipartörvény megjelenése előtt egy évvel már 12 tanonciskola működött az országban Budapesten kívül.

109 Nálunk csak nagy huzavona után jönnek létre ezek az iskolák. Mi is történt Tolna megyében az 1884-es ipartörvény megjelenése előtt? Huzavona az ipariskolai oktatás megindítása körül Trefort miniszter 1882. május 8-án kelt 14510. sz. körlevele szerint: „A hazai iparfejlesztésének főf eltétele, hogy iparosaink az elméleti és gyakorlati ismereteket oly mértékben sajátítsák el, hogy az általuk űzött iparágban egészen öntudatosan és tiszta értelemmel működhessenek. "

m Ez a cél a miniszter szerint csak úgy érhető el, ha az iparos tanulók a népiskolai oktatás befe92