Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

hogy a kalendáriumokat, imakönyveket ezek a lakosok még csak olvasgatják, de írásra már alkalmuk nincs. A lakosok egyébként bizalmatlanok voltak velük szemben, mert összeírókat és végrehajtókat gyanítottak bennük. Az adóval kapcsolatos látogatókat pedig nagyon nem szerették. A lakások nagy része természetesen a szegény rétegnél - dohosak, bűzösek, piszkosak voltak. Sok vadházasságban élőre akadtak. A tanítóegylet tagjai mindennek okát az iskolarendszer elmaradottságában, a tankötelezettség laza érvényesülésében, a túlzsúfolt iskolákban, a tantervi maximaiizmusban látják. Szerintük addig a „reáliáknak" névleg sem szabadna szerepelniök, amíg a tanulók írni, olvasni és számolni meg nem tanulnak. Faragó- és kosárfonóműhelyek felállítását sürgetik, hogy a 9-10 óráig heverő, lusta egyének munkára szokjanak, a betörők és tolvajok száma pedig csökkenjen. A kalendáriumok és imádságos könyvek felének. írott betűkkel való nyomtatását kérik, hogy a nők se felejtsék el az írást. Végül minden községben erkölcsnemesítő egyletek felállítását szorgalmazzák.

93 A Tolnamegyei Közlöny 1895. március 3-i számának 4. oldalán az egyik cikkíró az iskolai nevelésről elmélkedve arra a következtetésre jut, hogy a szociális gondok a nevelés hiányával indokolhatók. Azt a társadalmi bajok forrásának tekinti. Ezzel magyarázza a nemzetiségek széthúzását is. Azt is, hogy a fiatalok nem tisztelik a munkát, nem becsülik a polgári foglalkozást. Sántító okfejtéseket jelentenek ezek, hisz a valláserkölcsi nevelés azt a társadalmi rendszert szolgálja, mely a dzsentrik, kikopott nemesek, úrhatnám ingyenélők hadának patópáli gondolkodását terjeszti. Egy másik cikkíró a polgárokat okolja a nevelés elmaradottságáért, hogy nem áldoznak kellőképpen az iskolákra, nem fizetik a tanítókat, inkább szívesebben költenek divatos kelmékre, sajátos mulatságokra, egyéb élvezetekre. Az igénytelenséget ostorozva megjegyzi: „A földmívelő tökéletesen meg van elégedve, ha ifjú sarjadéka fütyürészve párhuzamos barázdákat tud szántani, a kézműves felette boldog, ha gyermeke egy számlát így-amúgy leszarkaláboz, a középosztálynak pedig vágya sem terjed tovább, mintha fia már valamerre írnokságigjelvihétté, kabátban jár és elől-hátul megteinsuramozzák." A bajok orvoslását a cikkíró abban látja, hogy a polgárságot a tudomány szeretetére kell nevelni, arra, hogy ismeretszomja legyen.

94 Egy szó sem esik arról, hogy a szegényparasztság és a munkások gyermekei bezzeg tanulnának, ha erre lehetőségük volna. Szó sincs az ő ismeretszomjuk kielégítéséről. Hogy helyenként Tolna megyében is mennyire torz a századforduló felnőttvilága, arra a mözsiek „bölcsessége" a legjobb példa. A mözsi rk. iskola 4-6. osztályaiban a tanulók azért nem tudtak felelni földrajzból, természetrajzból, történelemből, mert a szüleik ezeket a tankönyveket elvették gyermekeiktől vagy megsemmisítették, hogy ne tanulhassanak. Szerintük elég nekik az ábécét és az egyszeregyet tudniok, egyébre nincs szükségük, s nem is akarják, hogy gyermekeik okosabbak legyenek, mint ők. Micsoda ostoba ez a tudástól iszonyodó, könyvelkobzó szemlélet, s ellene a társadalmi rend csupán adminisztratív intézkedést tud alkalmazni.

95 Azonban nemcsak a mözsiekkel van gond e téren. Több iskolában hiányos a tantárgyak képzése. A korszak egyetlen évében sem érvényesül az állam által előírt tantárgyak maradéktalan oktatása. Sok helyen a természettudományi tárgyak oktatásától a vallás ügyét féltik. Másutt hiányos a természettan, az alkotmánytan, a történelem, a természetrajz tanítása, egyes helyeken ezeket nem is tanítják - főleg pusztákon. Sajnos, elég általános az a vélemény, hogy a cseléd úgyis béres lesz, tanuljon meg írni, olvasni, számolni és imádkozni és az elég neki. A testnevelés tanítása is csak 1877-től kezd általánossá válni.

96 A kor nevelési módszerei között találjuk a megszégyenítő testi fenyítést. A korabeli megyei sajtó - Szekszárd Vidéke 1881. december 8-i számának 1. oldalán - foglalkozik a tes89