Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

1891/92. tanévben: Borjádon községi, Mászlonypusztán és Ó-Dalmandpusztán uradalmi, Fácánkertpusztán rk., Sárszentlőrincen ev., Bátán ref. elemi népiskolák épülnek. 1895/96. tanévben: Dunaföldvárott izr., Kecsegepusztán uradalmi (hg. Eszterházy 4020 frt költséggel) elemi népiskola épül. 1900/01. tanévben: az Ozorához tartozó Döbröntepusztán 1900. szeptember 1-én nyílik meg a hg. Eszterházy által épített uradalmi népiskola. A tanfelügyelői jelentések alapján összeállított összehasonlító táblázat (9. sz. táblázat) az időszak iskolai építkezéseiről teljesebb képet nyújt.

45 Szólni kell az építkezéssel járó gondokról is, arról az ádáz harcról, amelyet a tanfelügyelő vívott a helyi és iskolai hatóságokkal. Néhány konkrét példával érzékeltetjük csupán a szabálytalan építkezések, az évekig elhúzódó iskolaépítkezések miatt szükséges közbeavatkozásokat. Több helyen, főleg a mellékhelyiségek (istállók, ólak, árnyékszékek) építése „rendellenesen és egészségrontólag történik". Másutt a tantermek nem felelnek meg az 1868. évi törvény előírásainak, tervezésük rossz, a padok elhelyezése nem megfelelő nemcsak pedagógiai szempontból, de a józan ész követelményeinek is ellentmondanak. Kis-Székelyen pl. az rk. iskola egyik tanterme 130-140, a másik 30-40 gyermek számára épült. A dunaszentgyörgyi ref. fiúiskolában a gyermekek a legerősebb délkeleti vakító napfénnyel néznek szembe egész nap, szellőztetni nem lehet, a padlás beázik, a gerendák korhadnak hanyag építkezés miatt. Már az 1874. évi november 12-i közgyűlési határozat a járási szolgabírák kötelességévé tette, hogy a községi látogatásaik alkalmával kellő gondot fordítsanak az iskolaépületek megvizsgálására és szüntessék meg az egészségtelen és az előírásoktól eltérő állapotokat a felekezetek költségén. Ugyanakkor az új építkezési terveket - a határozat szerint - felül kellett vizsgáltatniuk „rendőri szempontból" a tanfelügyelővel, esetleg a megyei építészeti hivatallal. A határozat negyedévenkénti jelentési kötelezettséget ír elő számukra.

46 A tanfelügyelő 1890. október 6-án arról tesz jelentést a közigazgatási bizottságnak, hogy a hg. Eszterházy uradalomhoz tartozó N. Konda pusztai iskola építési tervrajza nem felel meg az 1868. évi 38. te. 27. §-a előírásainak, ezért új tervkészítésre visszaadta azt az uradalom zárgondnokságának.

47 A századvégi iskolaépítési huzavona egyik szégyenletes példája a bátaszéki külvárosi vegyes elemi iskola II. osztályának tanterme, mely 7,76 m hosszú, 4,72 m széles és 2,90 m magas, azaz 36,63 m

2 alapterülettel rendelkezik. Ebbe 64 tanulót helyeztek el, egy gyereknek tehát mindössze 0,58 m

2 alapterület jutott. Ez a népoktatási törvény értelmében tűrhetetlen. Ezért a közigazgatási bizottság utasítja a községet, hogy 1899. szeptember l-ig alakítsa át a tantermet, vagy béreljen megfelelő termet. A község az utasítást - anyagi helyzetére hivatkozva - nem hajtja végre, pár év haladékot kér, a megoldást a megyétől reméli. A több hónapos huzavona végül is azzal a községi határozattal zárul „miszerint a tekintetes közigazgatási bizottság követelményének eleget fog tenni...megfelelő új tantermet építtet." Még keservesebb huzavonával jön létre Dunaföldvárott 5 új tanterem. Itt 1899. februárban a tanulók elhelyezése nyomorúságos. A belvárosi rk. elemi iskola első osztályában 117, egy másik rk. elemi iskola első osztályában 107, az egyesített második, harmadik és negyedik leányosztályában 99, a bölcskei utcai rk. egytanítós iskolában 146, a homokkülvárosi rk. elemi iskola első osztályában 187, második osztályában pedig 108 növendék részesül oktatásban. A közigazgatási bizottság a főispán aláírásával megkeresi az rk. egyházmegyei hatóságot, hogy intézkedjék a dunaföldvári 5 tanterem építése és 5 új tam'tói állás szervezése iránt.

49 Minthogy a dunaföldvári rk. hitközség vonakodik intézkedni, ezért a VKM elsőfokú intésben részesíti és féléves határidőt szab újabb kedvező állásfoglalás meghozatalára. 71