Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

37. Szárazd: az ev. iskola tanterme alacsony és szűk, sötét. 38. Tamási: az rk. iskolában a tantermek, az udvar és az illemhelyek elhanyagoltak, fertőzésveszély áll fenn. 39. Tót-Kér: az ev. iskola tanterme nedves. 40. Tót-Keszi: az,rk. elemi iskolában az ajtók zár nélküliek, hézagosak, az illemhelyek veszélyes korhadt fa ülőhelyekkel, elhanyagolt állapotban vannak, az udvarban mély, nyitott meszes gödör és 30 cm magas kámfájú kút van. 41. Várong: az rk. elemi iskolában a tanterem mennyezete rothadt, falai nedvesek, az illemhely hiányzik. Az 1886-os jelentésből csupán a dunafoldvári iskolákra vonatkozó megállapításokat emljük ki. Az rk. elemi iskolában a bölcskei úton 1 tanteremben 160, a vásártéri iskolában 2 tanteremben 386 tanuló van. Az összesen 11 tanteremben 1283 tanköteles tanul 11 tanító irányítása mellett. Legalább 5 tanterem építése szükséges.

38 Bár a tanfelügyelői jelzéseknek, a hozott intézkedéseknek igen szép eredményeit láthatjuk majd a későbbiek során, a gondok még a századfordulón is jócskán megmaradnak. Ezt érzékeltetik a tanfelügyelő 1899. és 1900. évi jelentései, melyből csupán néhány részletet ragadunk ki: 1899-ben Kajdacson a ref. iskolát csak hetente kétszer seprik. Kisszékelyen 2 tanteremben még mindig 199 tanulót helyeztek el. A tüskepusztai rk. iskolában a tanteremben nincs szék és szekrény, a tanulók fűtenek és hetente kétszer takarítanak. Döbröközön az rk. iskola tetőzete rossz, beázik, életveszélyes.

39 1900-ban Bátaszéken a községi iskola két alsó osztályába 214 tanuló jár. A paksi rk. fiúés leányiskolában 4-4 tanteremben 372 ill. 399 tanuló 4-4 tanító vezetésével. Agárdon a padlók korhadtak, a levegő rossz, dohos. Szegzárdon a belvárosi rk. leányiskola I. osztályába 106, II. osztályába 94, az rk. fiúiskola I. osztályába 107, II. osztályába 84 tanuló jár. Gyönkön a ref. iskolában 1 tanteremben 104 tanuló tanul. Tolnán az rk. iskola 10 tantermében 430 fiú és 437 leány jár. Az állami iskola 2 tantermébe is 192 tanköteles jár. A palatincai rk. isklában a számolótáblán kívül más felszerelés nincs. Murgán a tanítói állás március óta betöltetlen. Fürgéden az rk. iskola padjai minden kritikán alul rosszak. A kecsegei tanköteleseket az rk. iskolában munkára használják fel a tanítási idő alatt. A tanterem fűtetlen, az ablakok egy része törött. A martincai tanköteleseket is felhasználják munkára tanítási idő alatt. A görbői 55 mindennapi rk. tanköteles nem járhat iskolába, mert 2 évvel ezelőtt a pincehelyi rk. iskolából kitiltották őket (pedig évszázadokon át odajártak). A tervezett községi iskola pedig a terv el nem fogadása miatt késik Grábócon. A tankötelesek az izr. iskolába sem járhatnak. így „Tolnavármegye legszegényebb napszámos népének gyermekei már harmadik éven át minden iskolázás nélkül vannak". Állapítja meg a tanfelügyelő és kéri a püspök intézkedését ez ügyben. Bátaszéken a görögkeleti elemi iskolában nincsenek magyar fali térképek, az iskolaszéki elnök (Magyarievics Mihály) megtagadta a mulasztási kimutatások aláírását. Az iskolát az iskolaszék egyetlen tagja sem látogatta meg.

40 Ilyen állapotok megnehezítették az iskolák oktató-nevelő munkáját és zsúfoltságot teremtettek az iskolákban. A megye 68 legzsúfoltabb iskoláját sorolja fel a 7. sz. táblázat az 1884/85. tanévben.

41 A legtöbb gondot az jelenti, hogy egy-egy tanterembe 100-nál is több tanulót zsúfolnak be, gyakran több osztály is tanul egy teremben és ráadásul még több nyelven is kell oktatni a gyermekeket. Az 1884/85. tanévben a 220 községből 57-ben, a 220 iskolából 68-ban zsúfoltság volt az 1868-as népoktatási törvény előírásai szerint. A megyében 38 iskolában egy tanítóra és egy tanteremre 100-nál több tanuló jutott. Ennek felszámolására 83 új tanterem és ugyanennyi új tanítói állás lett volna szükséges. A népoktatás legmostohább körülményeit a megyeszékhelyen és a legnagyobb közsé68