Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kováts Jenő: Állategészségügyi emlékek Tolna megyében (1654-1867) • 545

IX. EGYEBEK Kuruzslás A kuruzslók tevékenységével mind az emberi megbetegedések , mind az állatjárványok alkalmával ismételten találkoztunk a levéltári anyagban. A kuruzslókat annál inkább igénybe vették, minél nagyobb gazdasági kárt okozó állatmegbetegedésről járványról volt szó, és gyakori volt beavatkozásuk állatról emberre terjedő megbetegedések, különösen a veszettség alkalmával. Főként az egyszerű nép fordult elsősorban a javas emberekhez. Sokszor szívesebben fizettek neki akár többet is, mint amennyibe az orvosi költség került volna. Mosetig András, megyei főorvos 1815-ben, a veszettségről összeállított anyagában élesen kifakadt a kuruzslók ellen. A veszettség fejezetben szó volt a Döbrököz községben kitört lázongásról, amikor a seborvos és a plébános a javasember működését meg akarta akadályozni. Esetenként a tudatlanság vallásos hiszékenységgel párosult. Példa erre az az eset, amikor a teveli plébános beavatkozása lett az oka egy veszett állat megmart, hiszékeny leány kínos halálának. Tormay Károly, megyei főorvos, ismételten kifakadt a kuruzslók tevékenysége ellen. Két alkalommal is találni ennek írásos nyomát, 1843-ban és 1846-ban. Az 1842/43. évről szóló évi jelentésben a kuruzslókról a következőket írja. „Ezek száma a megyében nagy, ezek által a szegény, tudatlan nép minden felvigyázása mellett mégis zsaroltatik, és pedig annyira, hogy a' N. Doroghi Timár Mihály több helységekből évenkint bizonyos fizetést vesz fel, és azért az emberek és marhák számára a veszettség ellen körös bogár port ád. A' Javosók közönségessen a' pásztorokkal egyetértésben vannak, kik minduntalan veszett kutyát a' gulya, vagy nyáj közt láttak, így tehát mindannyi marhákat a' javós poraival étetik, és az ezért felvett pénzt a pásztorokkal osztyák. - Oly esetben, és ezek a legtöbbek, a'hol valóságos veszett kutya által ember, vagy marha megsértve volt, ez idén is, ámbár a javós porai használtattak, a legszomorúbb következések voltak". Honorárium A Helytartó Tanács az 1827. október 30-i 27 770 sz. leiratában, hivatkozva az 1801. február 10-én kelt, 2573 sz. királyi rendeletre, elrendelte, hogy a marhák orvoslásáért anyagi ellenszolgáltatást csak olyan személy vehet fel, aki tanulmányait az Állatorvosi Tanintézetben végezte. Állatbiztosítás Az 1838. november 19-én tartott Közgyűlésen vetődött fel az a terv, hogy az időnként visszatérő és hatalmas gazdasági károkat okozó úgynevezett „közbiztosítás" útján adjanak lehetőséget. Ezért a Közgyűlés e biztosítás feltételeinek a kidolgozására választmányt jelölt ki. A tervnek más megyében is volt visszhangja, mert Fejér vármegye 1839. április 8án kelt levélben kereste meg a Közgyűlést, mégis a választmány tétlensége vagy egyéb ok miatt az 1848. évi 357. sz. közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint a biztosítástervezettel kapcsolatos munkákat leállították. 576