Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kováts Jenő: Állategészségügyi emlékek Tolna megyében (1654-1867) • 545

ló, 3 szérum-tű, 1 kiöntő kanna, orrfogó-gyűrű kötéllel, 2 vastag kötél, 1 hosszú kötél birkákhoz, 2 bőrszíj és 2 biztosító gyűrű, 3 bőr lábszíj. Babitsot 1830-ban Havas Ignátz követte a most már „a Megye rendszerénti Főorvosa" címen titulált tisztségben. Havas a Babits által bevezetett szokásoktól eltérően hivatalba lépése utáni első szakaszban évi jelentéseiben, a személyi részben nem emlékezik meg arról, hogy mely seb-orvosok foglalkoztak állatok gyógyításával is, és egyáltalán van-e a vármegyében főfoglalkozású baromorvos. Az 1836. évről írt jelentésében találkozunk először Krenmüller (Tormay) Károly nevével, aki 1831. óta „Tiszteletbéli Főorvos Úr", orvos-doktor és a „Szexárdi Ispotály rendes orvosa" igazgatója. Havas 1836-ban a rossz egészségügyi (12 községben szedte áldozatait az emberek között a kolera), és a katasztrofális állategészségügyi járványhelyzet (ekkor már javában dühöngött a 6 éven keresztül tartó keleti marhavészjárvány) és a nagy távolságok miatt kérte

10 második megyei főorvosi állás felállítását, mivel hihetetlenül megszaporodott munkáját egyedül ellátni már nem tudta. A vármegye a kérést felterjesztette a Helytartó Tanácshoz, de az elutasító választ adott. Első ízben, az 1837. november 27-én kelt évi jelentésében

11 emlékezik meg Havas arról, hogy Liebbald Gyula, tiszteletbeli főorvos, Tolna vármegye táblabírája, herceg Eszterházy dombóvári uradalmában ellátja a „baromorvosi" teendőket. Későbbi jelentéseiben ennek említése már rendszeressé válik. Ekkor már főfoglalkozású „veterinarius" herceg Eszterházy ozorai uradalmában is tevékenykedik. Havas utódja 1842-től Krenmüller (Tormay) Károly rendkívül felvilágosult, kitűnően képzett szakember volt. Elsőként ismerte fel önálló „megyei baromorvos" alkalmazásának a szükségességét, és 1843-ban, hivatkozva arra, hogy ez másutt már megvan, kérte a vármegyét egy ilyen állás létesítésére. Kezdeményezése valószínűleg eredménytelen volt, mert a későbbiek során sem találkozunk a megye állategészségügyéért felelős, központi állatorvos-szakember ténykedésével. Tormayval kapcsolatban még meg kell említem, hogy 1842ben az ő elképzelései szerint készülnek a szekszárdi Városháza tervei. Ez is igazolja sokoldalúságát. Tormay Károly hivatalát 1848 májusáig töltötte be, amikor is egészségi tanácsnokká történt kinevezése Pestre szólította. Az 1848. május 27-i Közgyűlésen „hivataláról érzékeny és a megye iránti háláját kifejező szavakban lemond".

12 A Közgyűlés igen szépen méltatta Tormay érdemeit. Utódjául titkos szavazással Trajber Józsefet választották meg. Oktatás, szakirodalom A magyarországi állatorvosi oktatás megindulásának, az erről kiadott rendelkezésnek a Levéltárban nem sikerült nyomára lelni, közvetett bizonyítékaival, elsősorban szakirodalmi emlékekkel azonban ismételten találkozhatunk. A Helytartó Tanács az 1788. december 30-án

13 kelt 30037 sz., az 1789. október 30-án

14 kelt 41653 sz., valamint az 1791. június 14-én kelt 10766 sz. leiratában az orvosok, seb-orvosok gyógyszerészek és szülészek kötelmeivel foglalkozik. Az első leirat 4. pontja a következőket tartalmazza: mindazok a megyei seb-orvosok (chyrurgi comitatenses), akik a baromorvoslási ismeretekből (ars Veterinaria) vizsgát még nem tettek, kötelesek az 1788. szeptember 9-én kelt 35604 sz. leirat értelmében Pesten, az Állatorvosi Iskolán (VeterinariaSchule), Tolnay Sándor professzornál e kötelezettségüknek eleget tenni. A másik két leirat ezt újólag megerősíti. Ugyanakkor „Őfelsége kegyelmesen hozzájárult", hogy Pesten tartózkodásuk idejére napi 1 forint kosztpénzt elszámolhassanak. Az 1791. október 11-én kelt 19311 sz. leirat már az útiköltség elszámolását is engedélyezi. Úgy látszik, már akkor is szükségét érezték a középkáderképzésnek, mert a Helytartó Tanács 1792. január 24-én kelt 1606 sz. leiratában (levéltári kelet: 1792. február 26.) elrendelte, hogy a megszerzett állatorvosi ismeretek közkinccsé tétele és hasznos felhasználása érdekében a seb-orvosok, miután Pesten az Állatorvosi Iskolán a baromorvoslási 550