Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513

burg-ellenforradalom a magyar forradalmat csak a nemzetiségek szövetségi szolgálatainak és az orosz haderőnek igénybevételével verhette le. Pillanatnyilag mindazokat a vívmányokat érvénytelenítették, amelyek az ország kormányzati önállóságát biztosították. Viszont nem rombolták le a jobbágyfelszabadítás eredményeit. Ebből következően előbb-utóbb kénytelenek lesznek engedményeket tenni, a visszavont törvényeknek egy részét visszaszármaztatni. A társadalmi, a gazdasági és a politikai viszonyoknak állandó és szükségszerű alakulása is ilyen lépések megtételét kívánják.

156 E gondolatnak lett és maradt a képviselője Sztankovánszky Imre. Nemcsak a hatóságok tartották őt 1848 hívének, hanem változatlanul annak tekintette a megye egyeteme is. A Bach-korszakban elvei mellett kitartott. Politikai beállítottságán nem változtatott. Az 1860-6l-ben megindult változások, az 1867-es kiegyezés is őt igazolták. Ezekben az években régi népszerűségéből semmit sem veszített. Tulajdonképpen Sztankovánszky Imre nem volt kölönleges, nagy tettekre hivatott ember. Nevéhez nem fűződött korszakalkotó- és hőstett mint Bezerédj Istvánéhoz, Perczel Móréhoz, Csapó Dánieléhoz, Csapó Vilmoséhoz. Ami érdekessé tette személyét az az volt, hogy a megye XIX. századi történetének kiemelkedő eseményeihez kapcsolódott a neve. Egy letűnt és egy új kor képviselőjeként vált figyelemre méltóvá. Személyes életútjába belesűríthető a reformkor, a forradalom és a szabadságharc. A hivatali működése során keletkezett iratok, dokumentumok, feljegyzések segítségével rekonstruálható a másfél év szinte minden napja. A közéleti pálya nem fejeződött be 48-cal, a főispáni tisztet még három alkalommal töltötte be. 1860/6l-ben, majd 1867-ben ismét főispán, 1873-ig, haláláig ellátta e magas funkciót. Sztankovánszky Imre formálója lehetett Magyarország nagy átalakulásának, illetve a megyei önkormányzat polgári alapon történő megszervezésének. Többszöri kinevezésének mélyebb okai 1848 előtt, a forradalom és szabadságharc alatti közéleti munkájában keresendők. A főispánságán keresztül képet kaphattunk Tolna vármegyének és az itt gyökerező nemességnek a változásokhoz, a „haladás" ügyéhez való viszonyulásáról, az eseményekhez kapcsolódó reakcióikról. A történtek nyomon követésével megismerhetjük a politikus és a hivatalnok Sztankovánszky Imrét. Politikai nézetei lehetővé tették egy általános politikai magatartás bemutatását. Az általa képviselt gondolkodásformát vonatkoztathatjuk Tolna vármegye vezető rétegére. Egykor ellenzékinek tartott vármegye és közönsége, amelyen elsősorban a nemességet kell érteni, a forradalom és szabadságharc alatt mérsékletet tanúsított. Miért választották 1848-ban Sztankovánszky Imrét a főispáni tisztre? Nos elsősorban azért, mert jobbára a kis- és középnemesség volt az események közvetlen alakítója, vezető szerepük ekkor vitathatatlan volt a megyei közéletben. Sztankovánszky Imrében megtalálták az opportunizmusra hajló tolnai liberális nemesség reprezentánsát, aki az adott körülmények között képviselte az érdekeiket. Személy szerint Sztankovánszky Imre sohahasem irányította a cselekményeket. Sohasem ment a dolgok elébe, ebben az évszázadokon át rögződött és örökölt nemesi gondolkodása meggátolta. Társadalmi helyzete, neveltetése abszolút királyhűséget feltételezett, de emellett a magyar államiság megteremtésének is ugyanolyan fontosságot tulajdonított. Felismerte, hogy az ország további léte, fejlődése érdekében reformokra, változtatásokra volt szükség, ezért került az ellenzék oldalára. Mérsékelt politikusként lett ismertté, és a reformkor és a 48-as törekvések híveként vált példaképpé a jövő nemzedék szemében. Számos követője akadt. A hasonló gondolkodásúak 1860/6l-ben, 1867-ben ismét szívesen látták Sztankovánszky Imrét a főispáni székben. A hivatali működéséhez nagy reményeket fűztek, ezért lehetett a dualista kori vármegye első főispánja is. 538