Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513

nyok egy részének megmentését.

116 Sztankovánszky Imre gondolatilag a békepárt nézeteihez állott legközelebb. A főispán-kormánybiztos és a megye részéről is a felségnek szóló hódoló nyilatkozat megtétele már január végén felvetődött. A közelgő osztrák csapatok parancsnokának, Nugentnek felszólító levelei és egy esetleges katonai megtorlás is kényszerítőleg hatott ennek mielőbbi megfogalmazására. Ugyancsak 1849. január 24-i állandó bizottmányi ülésen ismertették a Székesfehérvárt megszállók parancsnokának rendeletét, amelyben „kötelezi a várkeresztúri, Sexardi és a közbenső postahivatalokat ellenkező rendelet érkezéséig Hozzáküldésére mind azon hivatalos iratoknak, mellyel Veszprém, Tolna és Fejér Megyék részéről feladatnak, a meny vgyék (vármegyék) t.i. mind addig a zendülő párthoz számítnak, még ő cs. felsége Ferencz Józsefhez alávetési feliratot nem terjesztendnek." A bizottmányi ülés azonnal reagált, állásfoglalását rögzítette. A megye kész volt a felségnyilatkozat megtételére. Elismerte I. Ferenc József „pragmatica sanctio" szerinti örökösödési jogát. Ugyanakkor elutasította azt a kijelentést, hogy a megyét „zendülő és lázadó "szelleműnek bélyegezzék meg. A vármegye a király és a 48-as törvények egyforma tiszteletét vallotta „nem enged a 48-ból" álláspontra helyezkedett. Vagyis „a kir. koronázását különösen Magyar Ország nemzeti és területi épségének jogszerű önállású és függetlenségének alapjogai, s azok törvényei szóval polgári alkotmányánakfentartását illető biztosítékok és megpecsétlő királyi eskü kísérjék. "

u? Igazi sakk-matt helyzet ez, de kitűnően illusztrálja a kor nemességének, a megye liberális nemességének megalkuvó voltát. Az osztrák katonai fölény, valamint a politikai helyzet következtében ez a megoldás még korainak bizonyult. Magyarország nem volt abban a szituációban, hogy feltételeket szabjon. Az állandó bizottmány ezen határozatáról Nugent parancsnok igen hamar értesült. A határozatból a megye lojalitását vélte kiolvasni. Pécs, 1849. február 4-i keltezésű levelében - amelyet Augusz Antalnak címzett -, utasította a megyét arra, hogy haladéktalanul juttassa el hozzá „a kölcsönös bizalom teljes helyreállítása érdekében"megszerkesztett, a vármegye hódolatát kifejező iratot. Az erősebb jogán a feltételei a következők: „ 1.

I. Ferenc József császár és király parancsainak és kormányzatának magát feltétlenül alávető hódoló nyilatkozat az illetékes személyek által aláírva. 2. Az oly szépen és bátran kiadott nyilvános declaratiot pecsételjék meg azzal a cselekedettel, hogy a császári kormányzattal szemben ellenséges Tolna megyei elemeket eltávolítják, szétzúzzák, és mindenekelőtt Baranya megyében törvénytelenül egyesült 2000 nemzetőrt visszahívják és lefegyverezzék. Az igazság kedvéért hozzátehetem, hogy a rendelkezésemre álló jelentős fegyveres erővel azonnal felléphetnénk a megye nemzetőrsége ellen és szétszórhatnám, de a megye által kibocsájtott nyilatkozat reményleni engedi, hogy az áhított célt a törvényes kormányhatalom e beláthatatlan következményekkel járó lépés nélkül is elérhetjük. "

m Figyelmeztető szavaival szabad utat akart biztosítani seregének. Nem alaptalanul fenyegetőzött, serege erős és hatalmas. Ekkor Pécsett már 12 000 ember, 22 ágyú, 6 röppentyűs alakzat, 2500 lovas tartózkodott. Eszék vára alatt 10 000 osztrák katona készült az ostromra. Maga Nugent pedig 30-32 000 ember élén állt. Somogyban, Kanizsán, Szigetváron is kisebb csapatai állomásoztak.

119 A felségnyilatkozat mielőbbi megszerkesztése érdekében elsősorban Augusz Antal buzgólkodott. Nugent levelére rögtön rendelkezett. Futárt küldött a nemzetőrök után. Február 9-re összehívta a bizottmányi nagygyűlést. Ezen Sztankovánszky Imre elnöklését feltétlenül kívánatosnak tartotta. Minden erővel meg akarta győzni a főispánt, hogy jelenléte a rend, béke fenntartása miatt is szükséges. A szomszédoktól jött hírekkel; Batthyány Kázmér birtokainak elkobzásáról, Majtényi József első alispán, Perczel Antal őrnagy eltűnéséről, a mindennapos letartóztatásokról szóló történetekkel is befolyásolni szándékozta elöljáróját.

120 Augusz Antal a nézeteit könnyen változtató ember típusát képviselte a megyei közéletben. Nem meglepő, hogy behódolt az osztrákoknak, így remélve megmenekülést a börtöntől, a vagyonelkobzástól, a katonai megtorlástól. Augusz reménytelennek látta a helyzetet, értelmetlennek tartotta az ellenállást, ezért szorgalmazta a császáriaknak 531