Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513

elképzelésein kívül a kormányét is tartalmazta. A programbeszéde a megye egyetemének teljes tetszésével találkozott. A tetszés abból fakadt, hogy Sztankovánszky Imre sem kívánt többet mint a nemesség többsége. Azaz a társadalom átalakulását befejezettnek te­kintette, és az új rendszerben is a politikai vezető szerepet a nemességnek tulajdonította. Egyetértett a független minisztérium álláspontjával. A kormány hivatalos, tömören megfo­galmazott programadó jelszavát - „rend, béke és egyetértés" - maga is vallotta. A szavak ál­talános politikai magatartást takartak. A rend, a béke, a közbiztonság, a vagyonbiztonság természetes kívánsága minden embernek, ugyanakkor feltétele a társadalom, az új rend konszolidációjának, a gazdasági termelőmunkának. A polgári átalakulást pedig a különbö­ző politikai pártállásúak átmeneti, vagy részleges egyetértése tehette lehetővé. Sztanko­vánszky Imre úgy vélte, hogy a fegyveres harc nélkül megszerzett függetlenséggel, a job­bágyrendszer felszámolásával elképzelhető Magyarország jövendője. Az ország önállósága a független kormány létrejöttével megvalósult. A jobbágyrendszer eltörlése, ha nem is volt konfliktusmentes, a nemesség részéről áldozat volt. 21 A kevésbé jómódúak, a kisbir­tokosok valóban nehéz helyzetbe kerültek a jobbágyi szolgáltatások és az ingyenmunka el­vesztésével. Birtokaik korszerű megművelésére, a bérmunkára anyagi erőforrások nem áll­tak rendelkezésükre. Létkérdés volt számukra a hogyan tovább. A birtokaik elvesztéséért járó kárpótlás is késett. Ezek után a nemesség többsége nem volt hajlandó több enged­ményre, további lépésekre. A változást és változtatást végérvényesnek tekintették. Ezt az általános politikai gondolkodást képviselte Sztankovánszky Imre a megye első számú hiva­talnokaként is és magánemberként is. A kinevezési okirat a főispáni jogkört is meghatározta, amely sokkal szélesebb, na­gyobb hatáskört biztosított, mint korábban. „ Ő Felsége a Főispánokat a megyék első tisztviselő­jéül adja, joguk sok, de kötelezségük még több. Megkívánja tőlük, hogy tisztüket betöltsék, de megkívánja azt is, hogy őrködő kötelességük gyakorlásában engedelmességgel viseltessék erán­tok a megyében mindenki. " n A főispán legfőbb feladata, hogy őrködjön, felügyeljen a törvé­nyességre, ellenőrizze a minisztérium által hozott rendeletek végrehajtását. A főispáni ten­nivalók pontos megfogalmazásával erősítették a főispáni jogkört a vármegyei önkormány­zat ellenében. Sztankovánszky Imre konkrét feladatokkal foglalta el a főispáni tisztet. Elsősorban hi­vatalnok volt, aki hatáskörénél fogva az állami befolyást hangsúlyozta a vármegyei közigaz­gatással szemben. Ő személyében vált a helyi „rend, béke, és egyetértés" megvalósítójává. A kormány akaratát képviselve igyekezett a vármegyére hatni. E kérdésben sem mutatott semmi túlzást. A megyehatóságnak hivatását, szerepét a 48-as törvények értelmében sem látja újnak. Szerinte a vármegyék továbbra is az ország védbástyái, ugyanakkor a municipá­lis szabadság színterei is. Hite szerint kizárólag csak az itt folyó munkától függ a közalkot­mányosság megőrzése, a 48-as törvények sikere. Egyértelműen nem vetette el a megyék különállását vallók nézeteit. Mint hivatalnok, a vármegye tisztségviselőitől elvárta, hogy végrehajtói legyenek a felsőbb rendeleteknek, szolgálói az igazságnak és következetességet az eljárásaikban. 23 Önmagának felállított mércéjét, a mindenkori lelkiismeretességet kérte számon a tisztikartól. A tisztviselők által felkínált támogatásra, rokonszenvre számított. Hi­vatalba lépésekor adott nyilatkozata megfelelt a megyei közönség várakozásának és elvárásainak. Remélt, felajánlott és látszólagos egységben kezdhette meg munkáját. Minderről Sztankovánszky Imre egyszerűen számolt be a belügyminiszternek. Az általa leírt helyzet kissé ideálisnak tűnhet. A beszámolója nem ad igazi betekintést a dol­gok mélyére. Szűkszavúsága ellenére a jelentése közel állt az igazsághoz. „Kötelességem je­lentenem, hogy Tolna megyében a reám ruházott főispáni hivatalt tegnap egyszerűen átvettem. A Megyében igen jó hangulat a régi pártoknak hazafiúi összeolvadását, az új rendszerhez szembeötlő kivétel nélkül őszinte ragaszkodás és az a szerinti eszközlésekre, eljárásokra nézve körülmények­hez képest kielégíthető eredményt találtam - úgy a tisztikar személyzete, mint a közpolgároknak minden osztályaiból mellé választott számos férfiak részéről." 2 * 517

Next

/
Oldalképek
Tartalom