Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513

Cserna Anna Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről Sztankovánszky Imre jómódú középbirtokos családból származott. A családját a tekintélyesebb nemesi famíliák közé sorolták a több megyében fekvő birtokaik, a vagyoni helyzetük, az összeköttetéseik, a vármegyei tisztségeik alapján. A Sztankovánszkyak a középnemesség azon rétegéhez tartoztak, akiknek a soraiból a vármegyei tisztségviselők kerültek ki évszázadokon át. A Liptó megyei Sztankováról származó család minden férfi tagja valamilyen vármegyei hivatalt viselt. A család és Tolna megye története a XVIII. század közepétől fonódott össze. Ez a kapcsolat Imre nagyapjának, Sztankovánszky Pálnak szerencsés házasságával és alispánságával kezdődött. Sztankovánszky Pál 1752-ben vette feleségül Bezerédj Klárát, akinek a hozományaként jutott a család tulajdonába a kb. 2000 holdas kajdacsi birtok. Utódaik is szívesen választották állandó lakhelyükké a dimbes-dombos tolnai tájat, a gazdag kajdacsi birtokot. Sztankovánszky András, Imre apja, szintén vármegyei hivatalnok volt, a Simontornyai járás főszolgabírójának tisztét töltötte be. Minden bizonnyal az első alispáni tisztség is nyitva állt előtte, de fiatalon meghalt. Sztankovánszky Imre 1789-ben született Kajdacson. Kiváló nevelésben részesült. A családi hagyományokat követve jogot tanult Pesten. A több nyelven beszélő, klasszikus műveltségű fiatalembert ígéretes hivatali pálya várta Tolna megyében. 1827-ben nyerte el első vármegyei tisztségét.

1 Közéleti pályakezdése egybeesett az első reformországgyűlést követő megyei megújulással. Az 1825-1827. évi országgyűlés alatt alakult ki, és erősödött meg a megyei ellenzék. Sztankovánszky Imre csatlakozott a haladást, változást akarók táborához. Az ellenzéki csoportosulás vezére akkor Csapó Dániel táblabíró, helyettes alispán volt. A megyei reformerek legjelentősebb képviselői még Bezerédj István, idős és ifjú Augusz Antal. A megyebéli pártharcok kezdetét 1827-től számíthatjuk. Az ellenzék és a konzervatívok első igazi párbaja az 1827. évi tisztújítás, ahol a haladók elsöprő győzelmet arattak. A legjelentősebb megyei tisztségeket megszerezték: az első alispán Csapó Dániel, a másodalispán Cseh Ignác, a főjegyző Bezerédj István, az aljegyző Sztankovánszky Imre.

2 A megye hivatali életéből egy időre kívül rekedt nemesi famíliák: Dőry, Perczel, Festetics stb. szervezkedése nem szűnt meg. Az ellenfelek közötti versengés folytatódott az 1830. évi választáson is. A konzervatívok megpróbáltak csorbát ejteni Csapó Dániel tekintélyén, Bezerédj István egyre növekvő népszerűségén, nem is hatástalanul. Ekkor vesztett Bezerédj István a maradiak oldalán álló Jeszenszky Jánossal szemben a másodalispáni helyért vívott küzdelemben. Az ellenzék ennek ellenére továbbra is megőrizte fölényét a vármegyei közigazgatásban, sőt növelte azt az országgyűléseken való részvételükkel. Bezerédjt követté választották, aki Csapó Dániel mellett képviselte Tolna vármegyét a diétán.

3 Méltán tekintették Tolnát ekkor ellenzéki megyének. Igaz, hogy a követi utasítások kezdetben csak kisebb-nagyobb nemesi sérelmeket, kívánságokat tartalmaztak, később a gyors radikalizálódás lett a jellemző. Sztankovánszky Imre 1831-től rendszeresen részt vett az utasítások szerkesztésében. Az 1832. évi követeknek szóló vármegyei utasítást teljes egészében neki tulajdonították.

4 A liberalizmusnak, a reformoknak a szószólójaként mutatkozott be a megye színe előtt. Az utasítások megfogalmazásakor alkalma volt nézeteinek megismertetésére. Mérsékletre hajló egyéniség volt. Az általa képviselt irányvonal 33 513