Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

Erre való nézve nagy alázatossággal kérjük a Tekintetes Vice Ispány kegyes Urunkat, hogy azon Baksa Mihályt és tselédjinek rósz tselekedete és a holt testei való Babonáskodtatása eránt valamely rendeléseket tenni mentül előbb méltóztasson, mivel a Helység már nagy ijedtségbe vagyon hogy illyes rósz tselekedetek(ne)k elkövetése utann, utóbb még mások(na)k ártalmára is lehetne. Miszlán die 13-o Április 1818. Legalázatosabb szegény szolgái Kováts András Öreg Bíró Bots Mihály, Bognár István, Farkas Sándor esküdtek a többi Elöljárókkal egyetemben. Per me Franciscum Ratko Loci Nótárius. A miszlai Elöljáróknak alábbi panaszoknak, hogy ugyan Miszlai Lakos Baksa Mihály, két miszlai lakost Varga Mihályt és Kotán Mihályt, egy holt leánykának két méhetske s más apróbb portékának feje alá való tevésével úgy megbabonázta vagy kötötte, hogy azok életeket majd tsak el nem vesztették, a Tekintetes Első Alispány urnák 23-dik ápr. költ comissiója szerént, a megvizsgállás végett kimenvén alázatosan jelentyük Hogy Baksa Mihály előttünk megvallotta azt, hogy egy megholt Leánykának a feje alá a Menye által ő tétetett légyen két Méhetskét, de mást nem, melyre őtet indították ezek. Hogy ő mint az előtt a Miszlai Helységben a jó Rendet fent tartó Biró lévén annyi alattomos ellensége támadt, hogy 1816-dik Észt. két lovaival megkárosítván, 1817-dikben 140 keresztből álló asztagja meggyújtatván, ugyanabban az Esztendőben 36 kas méhe, az 37-dik pedig Húsvét előtt való pénteken el lopatattván, illyen sok Károk által megrontatván, kárainak kinyomozására minden módon iparkodott, halván szüleitől azt, hogy a Méh Tolvajt, ha az el tolvajlott méh kasokból kipotyogot méh Bogarakat, és Ember nyomot egy holtnak feje alá tenné, tehát a tolvaj kitudódnék, olyformán hogy az el Lopónak egéssége megromlik, és mind addig miglen a megkárosodottat meg nem kéri meg sem gyógyul; Baksa Mihály is ezen utolsó méhének el Tolvajlásán meg illetődvén, ezen mesterségre ámbár babonaságnak tartotta, vetemedett. Történt azonban, hogy Varga Mihály, ki Baksának szőllejében ahol a méhek voltak, a méhnek elvesztése előtt egy héttel dolgozott, és ezen egy hét alatt Eger János s több miszlaiak is a Baksa szőllejében s Pintzéjében borozás végett megfordultak, Kotán Mihályal, kire Baksa Mihálynak legnagyobb gyanúsága volt s vagyon, rosszul lettek, vért hánván, azomban Baksa ki hírlelvén Babonaságát, a két beteg ember arra az erős gondolatra jött, hogy őket Baksa Mihály babonázta meg, és még őket meg nem oldozná, jobban sem lennének. A két Beteg feleségeiket el küldöttek Baksához, azon izenettel, hogy ők a méhek el lopásában legkissebbe sem részesek, azért segittene rajtuk, Baksa Mihály felesége s menye, mint hogy maga othon nem volt, ezen jelentésre a Tolvajoknak kivilágosodását gondolván a Faluban az egész dolgot el hírlelték. A méhetskét mindazonáltal ki nem vették mind addig, miglen azt az egész falu az holt kis Leánykát fel nem vette a felsőbb Rendelések ellen, mert Novákovits Chyrurgus Ur a betegekhez el menvén, s vérhányásban tapasztalván, azoknak orvosságot rendelt is, és ennek bevétele után, magoknak is a betegeknek el esmérések szerént, jobban is lettek. Kotán Mihály, kit az Elöljárók előttünk rossz s gyanús Embernek kijelentettek betegségének onnand kelletett lenni, hogy ezen történet előtt egy héttel T. Kiss János s Antal urak közt történt viaskodásban mint lázaszto jol meg verettetett. - Eképpen lévén a környül állás, s tsupa paraszti tudatlanságra épülvén a dolog, a T.N. Vármegye bölts ítélete alá bocsájtyuk, ha Baksa Mihály a Törvényszék eleiben idéztessen-e? Mellyről tesszük alázatos Jelentésünket. Költ Szexardon 4-a May 1818. Visolyi János manu propria szolgabíró 509