Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

vin talált egy csikót az káposztája közöt, melyet Pájer András ki akarván hajtanyi fönt nevezett Lisz Mária, Pájer Andrásnak szomszédgya lévén, hozá kiáltván Pájer Andráshoz mit akarna, akkor is felelte hogy kihajtja mert kárt tenne nékije s káposztásját megenne, Lisz Mária megh felelt hogy ne báncsa, mert nem eszi megh, azonnal mingyárt Pajer Andrásnak kezdet fajnyi jobbik czombja, azután következendő napra, Lisz Mária raboskodó személy, Pájer András mind szomszédgyát, először próbálván eczakának üdéjén lovának kiszitette volna, Lisz Mária, Pájer Andrásnak vékonyát az ágyban meg nyomván, annak utánna a Fejit meghszorította, mely után a kantárt Fejiben húzván, azon éczakán három ora tájban elment volna rajta, Varschád felül a Kűkutnál, bal kézit köllöt Lisz Máriának oda adnyi, kitis ot azonnal megh esküttetett, hogy senkinek ki nem mondaná álapotyát, és egy végben 14 Ízben köllöt Pajer Andrásnak Lisz Máriát lovul hordoznyi, mindenkor pedig azon utazásban Párthorin Anna amint jo megh nézte volt Pájer András mindenkor tiz lipisnyire járt előtte, utolszor pedig Lisz Mária, midőn Pajer Andráson elment volna, továb nem mehetett az falu vigin lévő Hídnál, ahonnand Lisz Mária Pajer Andrást viszahozta, és ászt mondotta Pajer Andrásnak, hogy a hajábul metzene ki magának, de aval azután mit csinálna megh nem tanította, és mind addig Pajer András ki sem beszilhette dolgát, míglen Conrád Klingenstein névő Sógora, ki nem metzet az hajábul, melyet az ígő Kemenczében vetvén, utánna tudta Pájer András, maga essetit elől számlálnyi, és hogy fölleb irt raboskodó személyek Bűbájos s babonás nyavalákat, it Gyönkön, vagy másut gyogyitottaké a Fatens nem tudgya, se nem hallotta. Ad 2-dum nem tapasztalta, hogy raboskodó személyek valakinek rósz cselekedekkel ártottak volna, seöt azt hallotta, hogy Lisz Mária szomszédgyaival csöndességben, és békessigben élt mindenkor. Ad 3-tium olyan beszíd futamodot ugyan, melyet a Fatens maga hallott, hogy Lisz Mária, Vajgyőjtésben babonaság nélkül nem volna, mivel sokkal többet győjtene mind mások, de a Fatens abban sem tapasztalt valamely bűbájosságot; az marhájával szépen bánt, s jo tartotta magatul is megh kéméiette, kihez képest vehette is hasznát. Ad 4-tum Pájer András a Fatensnek megh beszílvin essetét, amint föllebb letétetett, suspiciobul raboskodó szemilyek fogattattak megh. Ad 5-tum Esztendeje, hogy Pájer András Udvaribul Gyönkre vette lakását, méglen panaszos nyavalását a Fatensnek nem jelentette volna az élőt épelméjőnek egésségesnek tudgya lennyi, de azulta hol eszin kivül, hol pediglen szavátul el röjtözve volt, de hogy azon nyavalája roszak által következette vagy sem, bizonyossan a Fatens nem tudgya, ászt sem hallotta a raboskodó személyektől Pájer András vagy mások fenyegettettek volna. Anno 1757. die 14-a Decembris sub sede judiciaria in oppido Simontornya continuative celebrata authenticatus fassionem suam confirmavit. Secundus testis Nicolaus Haith juratus antelatae Possesionis, annorum circiter 42. adjurat' examinat' refert ad primum: Lehet 12 esztendeje hogy a Fatens Gyönki helységben vette lakását, mind azultátul fogva hogy valamely Bűbájos cselekedetek által történt dolgok lettének volna sohasem tapasztalta, sem raboskodó személyek felül hogy valakit Gyönkön, vagy más helysígekben gyógyították volna. Ad 2-dum Nem hallotta asztis hogy raboskodó aszonyok valakinek rósz cselekedettel ártottak volna, melyeknek jelenségei elől adattattak volna. Ad 3-tium Másoktul hallotta, hogy Lisz Mária a Vaj Győjtésben szorgalmatos volt, de ászt már nem tudgya hogyha valami babonasággal élt-e vagy sem, tapasztalta ászt ellenben, hogy az marhájával szípen bánt és tartotta. Ad 4-tum amidőn Pajer András panaszát az első bizonyság élőt letévén, ahol Fatens is jelen volt, azon gyanoságbul raboskodó személyek megh fogattak. Ad 5-tum Esztendeje, hogy Pajer András Udvaribul Gyönkre vette lakását, másoktul hallotta hogy Udvariban laktában forró hidegh lölésben sok ideig nyavaláskodot volna, it Gyönki lakásával pedig azulta ép elméjőnek láczatott, miglen ezen történet nem esett rajta, 502