Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

Talán ebben sommázhatjuk a boszorkányperek értelmét. A tanúknak feltett kérdések konkrétsága figyelhető meg, pl. Csámpaiék és Péntekné perében. Érdemes megismerkedni velük! - Csámpai perében a következőkre kerestek választ: 1. Volt-e szövetsége az ördöggel? 2. Igaz-e, hogy Kistokajban Szent György-nap ételén fekete szűrben átugrálta a teheneket? 3. Igaz-e, hogy kenőcsétől Kovács Gergely tehene bővebben adott tejet? 4. Vallja meg, hogy amikor Bodonhelyi (fokhagymás kígyófejjel a kalapkarimában) belépett a templomba, akkor az fölismerte az ördöngös személyeket? Péntekné perében azt kérdik a tanúktól, hogy 1. Tudja-e, hogy Péntekné inge elvesztése miatt fenyegetőzött: „Aki ellopta, csak tejet és farkasinat kaphatna?" 2. A kvártélyos német katonának milyen betegsége támadt az ing ellopása miatt? 3. Látta-e, hogy a vádlott kenegette a német testét, s az attól jobban lett? A tanúvallomások hitelét erősen csorbították a hallomásra épülő válaszok. Péntekné és Pintérné perében csak hallomásból ismerik a vádat. Fehér Ilona is hallomásból tudja, hogy Madocsán Csapó Éva, Fazekas Zsuzsa és Kiskovácsné boszorkányos életűek. d) „Bekísérnek a vármegyeházára" A tanúkihallgatással befejeződött a per első szakasza, eddig a gyanúsítottak még szabadlábon védekezhettek. Ezután szekérre rakták őket és a periratokkal együtt Simontornyára vitték. Dunaszentgyörgyön a nemesek meg sem várták az alispán elfogató parancsát, Tamás Zsuzsát lefogták és kamrába csukták. Nem érte váratlanul. A szolgabíró ezt fel is rótta neki: „Ha te igaz és minden boszorkányság nélkül való asszony vagy, honnand tudod, hogy Szentgyörgyiek megh fogásodra igyekeznek, és mikor hozzád mentek is, miképp tudhattad, megh fogásodban való szándékokat?" Egy régi magyar népdal így örökíti meg a korabeli börtönviszonyokat:

70 A tömlöc fenekin A tömlöc teteje Az én vetett ágyam. Takarózó párnám, Annak két oldala kígyók, békák szeme Az én háló társam. Világító gyertyám. e) Kétség és remény A tömlöc priccsén reménytelenül várták a szabadulás óráját, amikor újra süthet rájuk a nap. A perbefogástól az ítélethozatalig több hónap is eltelt, sőt Kalmár Zsuzsa 1713-1716. között folyó perében bizonyára ennél jóval több időt töltött sötét, piszkos, vizes, fűtetlen zárkájában. A börtönben írt, szinte olvashatatlan leveléből a következőket sikerült kisilabizálni: „Keserves rabságomból nyomorúságtól únszoltatván kénszerettem...folyamodnom...mivel az lábaim eldagadozván már jártomnyi erőm sincsen, azért jó hiteles kezeseket álitván, kérem legyen törvénynapigh szabadulásom..." A decsi Galagonya Tamás több mint másfél évig volt a simontornyai börtön rabja. Ez idő alatt vallást változtatott, a reformátusról katolikusra tért át. Alighanem ez a fordulat nyitotta végül is ki a szabadulás kapuját. A dunaszentgyörgyi Faraghó Kata pere 1744-ben indult és 3 év múlva került sor ítéletre. 0 Meghiteltetés A gyanúsítottak lakóhelyén kihallgatott tanúkat idővel beidézték a törvényszékre, hogy állításaik egyes pontjait erősítsék meg, esetleg helyesbítsék, s ha akarják: vonják visz468