Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

rémeket láttak, megmagyarázhatatlan zajoktól rémületbe estek. Az őrség hadnagya borral igyekezett lelket verni beléjük, látván, hogy inukba szállt a bátorságuk. b) A varázslás eszközei 1. seprő Magyarország 10 megyéjében gyakori a boszorkányok seprővel végzett varázslása. Leggyakoribb Csongrádban és Tolnában. Fehér Ilona madocsai boszorkány seprő erejével gyorsította meg Hertelendiné szülését. A „tudomány" átadásának nélkülözhetetlen eszköze, kelléke a seprő. Herczegh Ma­rinka így vall anyjának nővéréről: „amikor penigh már meg akart volna halni, söprűt adtá­nak az kezében, úgy holt megh, és amikor ki nyuitosztatták volna, az seprű tánczolt, melyet mások is láttak". 2. Templomkulcs A Sopron megyei Babot és Barbac boszorkányain kívül a bonyhádi Frey Györgyöt vit­ték törvényszék elé a templomkulcs varázseszközként való használata miatt. Míg azonban Sopron megyében a templomkulcs csakugyan varázseszköz jellege miatt került az érdeklő­dés közzéppontjába, addig Bonyhádon - 1818. február 8-án! - a Nunkovics uraság kocsisát a templom kirablásával vádolják és büntetik meg. Védekezéséből kiderül a kulcs varázsesz­köz szerepének kései túlélése: „Énnékem kirabolni a Templomot semmi szándékom nem volt, hanem a Klegl uraság kocsisa javasolta, hogy ha az Templom kultsán által valamely kapczaruhát általhúzok, és azt megégetem, és azon égett port adom az lovaknak abrakba, tehát nyáron az hertelen itatás melegbe nem fog ártani a lovaknak." 43 3. Kő és por A dunaföldvári Bába Katáról azt állítják, hogy az ha megharagszik a község népére, ak­kor „... elmégyen az Temetőre, felvészen egy darabb követ, fel köti az füstre, mind addigh Essö nem lészen", míg azt a követ vissza nem teszi eredeti helyére. Vörös Ilona a sértett házából vett porral varázsolt. Maga elé kötötte kötényét, majd a paksi Mohai János udvarába hatolt, s onnan fölszedett egy csomó port, hogy azzal megront­sa a gazda házanépét és jószágát. Viszonylag kevés párhuzam található a kő és a por varázseszközként való felhasználá­sára. A követ egy-egy alkalommal Sopron és Zala megyében, a port Németújváron, Szen­één és Zalában említik. 44 4. Kenyér Meglehetősen sűrűn használt varázseszköz. Pakson Bondész Erzsébet 50 év körüli gazdasszony két falubelijének tanácsára hallgatva úgy próbálta visszahódítani csapodár fér­jét, hogy kenyeret ásott el kertjébe. Öt nap múlva kellett volna kiemelni s férje levesébe ten­ni. Csakhogy a véletlen közbeszólt és Bondész lelepleződött. Rokona virágültetés közben kikapálta a földbeásott kenyeret. A kert fölött köröző varjak lecsaptak rá és nem hagyták, hogy magához vegye a kenyeret. Tüstént szólt nemes Pozsgai Istvánnak, aki később a bíró­ságon azt állította, hogy két vagy három varjú Vájta felé repült, hírül vitték az ott tartózkodó Bondész Erzsébet kudarcát. Egy óra múlva megérkezett Vajtárói s oda hajtott a kert közelé­be, terepszemlét tartott, majd a kertbe lépett; kezeit tördelve sopánkodott a földből kifordí­tott kenyér fölött. Restelkedve vallotta be családjának, hogy a földbeásott kenyérrel akarta elvégezni szerelmi varázslását, hogy férje „... másutt ne maradgyon sokáig, haza siessen". 45 458

Next

/
Oldalképek
Tartalom