Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)
Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437
rémeket láttak, megmagyarázhatatlan zajoktól rémületbe estek. Az őrség hadnagya borral igyekezett lelket verni beléjük, látván, hogy inukba szállt a bátorságuk. b) A varázslás eszközei 1. seprő Magyarország 10 megyéjében gyakori a boszorkányok seprővel végzett varázslása. Leggyakoribb Csongrádban és Tolnában. Fehér Ilona madocsai boszorkány seprő erejével gyorsította meg Hertelendiné szülését. A „tudomány" átadásának nélkülözhetetlen eszköze, kelléke a seprő. Herczegh Marinka így vall anyjának nővéréről: „amikor penigh már meg akart volna halni, söprűt adtának az kezében, úgy holt megh, és amikor ki nyuitosztatták volna, az seprű tánczolt, melyet mások is láttak". 2. Templomkulcs A Sopron megyei Babot és Barbac boszorkányain kívül a bonyhádi Frey Györgyöt vitték törvényszék elé a templomkulcs varázseszközként való használata miatt. Míg azonban Sopron megyében a templomkulcs csakugyan varázseszköz jellege miatt került az érdeklődés közzéppontjába, addig Bonyhádon - 1818. február 8-án! - a Nunkovics uraság kocsisát a templom kirablásával vádolják és büntetik meg. Védekezéséből kiderül a kulcs varázseszköz szerepének kései túlélése: „Énnékem kirabolni a Templomot semmi szándékom nem volt, hanem a Klegl uraság kocsisa javasolta, hogy ha az Templom kultsán által valamely kapczaruhát általhúzok, és azt megégetem, és azon égett port adom az lovaknak abrakba, tehát nyáron az hertelen itatás melegbe nem fog ártani a lovaknak." 43 3. Kő és por A dunaföldvári Bába Katáról azt állítják, hogy az ha megharagszik a község népére, akkor „... elmégyen az Temetőre, felvészen egy darabb követ, fel köti az füstre, mind addigh Essö nem lészen", míg azt a követ vissza nem teszi eredeti helyére. Vörös Ilona a sértett házából vett porral varázsolt. Maga elé kötötte kötényét, majd a paksi Mohai János udvarába hatolt, s onnan fölszedett egy csomó port, hogy azzal megrontsa a gazda házanépét és jószágát. Viszonylag kevés párhuzam található a kő és a por varázseszközként való felhasználására. A követ egy-egy alkalommal Sopron és Zala megyében, a port Németújváron, Szenéén és Zalában említik. 44 4. Kenyér Meglehetősen sűrűn használt varázseszköz. Pakson Bondész Erzsébet 50 év körüli gazdasszony két falubelijének tanácsára hallgatva úgy próbálta visszahódítani csapodár férjét, hogy kenyeret ásott el kertjébe. Öt nap múlva kellett volna kiemelni s férje levesébe tenni. Csakhogy a véletlen közbeszólt és Bondész lelepleződött. Rokona virágültetés közben kikapálta a földbeásott kenyeret. A kert fölött köröző varjak lecsaptak rá és nem hagyták, hogy magához vegye a kenyeret. Tüstént szólt nemes Pozsgai Istvánnak, aki később a bíróságon azt állította, hogy két vagy három varjú Vájta felé repült, hírül vitték az ott tartózkodó Bondész Erzsébet kudarcát. Egy óra múlva megérkezett Vajtárói s oda hajtott a kert közelébe, terepszemlét tartott, majd a kertbe lépett; kezeit tördelve sopánkodott a földből kifordított kenyér fölött. Restelkedve vallotta be családjának, hogy a földbeásott kenyérrel akarta elvégezni szerelmi varázslását, hogy férje „... másutt ne maradgyon sokáig, haza siessen". 45 458
