Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

kölcsön, tehénürüléket akasztottak a füstölőbe, Szent György nap éjjel átugrálták mások teheneit; akit Csámpai megrontott, azt meg is tudta gyógyítani; a legádázabb vádló úgy „leplezte le" Csámpaiékat, hogy kígyófejbe fokhagymát tett, s megfigyelte, hogy ki pirult el a templomban. Látván, hogy Csámpaiék pirult arccal hagyták el a templomot, igazoltnak vélte gyanúja alaposságát. Végül is kiderül Csámpaiék ártatlansága, ezért a bíróság felmenti és szabadon bocsát­tatja őket. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia reg. iii. 18. Közli: Schram II. 461-466. 5. Péntek Istvánné, Kis Judit dunaföldvári, korábban érsekújvári furösztő-kenegető asz­szony boszorkánypere Simontornyán zajlott 1717-ben. Március 19-én 9 tanú különböző rontásokkal vádolja, pl.: rontószert tett a keresztútra, megrontott egy beszállásolt osztrák katonát, aki emiatt megzavarodott és öngyilkossági kísérletet tett, majd kézrátétellel gyógyítgatta a részegeskedéstől rémeket látó pácienst. Április 5-én 12 tanú (köztük 5 nemes ill. esküdt) ártatlannak tartja Pénteknét, csupán nyelveskedését rója fel neki. A bíróság felmentő ítéletet hoz. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia reg. iii. 1/2. Közli: Schram II. 466-469. 6. Pusztai Jánosné györkönyi lakos boszorkányperében készült 1723. évi jegyzőkönyv a Fejér megyei Vajtán. A nótárius, Pusztainé egykori lakója, ártatlannak mondja a vádlottat. Három kárvallott viszont elmarasztalja, a negyedik csak hallomásból tud Pusztainé rontá­sairól. A vádlott kihallgatási jegyzőkönyve és az ítélete hiányzik. Tolna Megyei Levéltár. Causae criminales. Számozatlan irat. 7. Hans Georg Prun, a Pakson és Tolnán állomásozó Falkenstein alakulattal érkező 40 éves, szellemidézési pere. A kihallgatást 1725-ben végzi Vilt János komisszárius. A vád szerint rávette Esser Jánost arra, hogy működjön közre a szellemidézésben, amitől az meg­őrült. Hat éve űzi e mesterséget Babocsai generális egyik legényével, Rákóczi Mátyással karöltve. Prun a túlvilági lénnyel (Geist) 5 év, 7 óra és 9 percre szóló szerződést kötött, ezért a Szellem 300 000 dukátot ígért. Ugyanakkor szenteltvízzel óvja magát. Az ausztriai gatten­dorfi és haszlaui megbízottak adtak neki előleget, hogy a Szellemmel való találkozás érde­kében végzett vándorlásai során ne nélkülözzön, mindezt a gyors meggazdagodás remé­nyében. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia reg. iii. 68. Közli: Schram II. 469-470. 8. Kály Andrásné, Erdélyi Katalin 40 éves kálvinista paksi lakos boszorkánypere 1734. december 13-án Simontornyán. A vád szerint varázsszerek használatára oktatta ki Szabó Jánosnét, hogy az visszahódítsa elhidegült férjét. Azaz: kenyérbe süsse férje keszkenőjét, egyidejűleg főzze meg vizeletében csizmatalpát, gatya- és ingkötőjét. A varázslatra Major Anna paksi özvegy tanította Kálynét. A bíróság megkorbácsolásra ítéli a vádlottat. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia. reg. iii. 135. Közli: Schram II. 470-472. 9. Szabó Jánosné, Bondész Erzsébet 50 éves kálvinista paksi lakos boszorkánypere Si­montornyán 1734. december 13-án. Miután elhidegült tőle második férje, ezért Kály And­rásné tanácsára hallgatva férje keszkenőjét belesütötte a kenyérbe, hogy házastársi vonzal­mát visszaszerezze. A kertben elásott kenyeret véletlenül kikapálták. Az ott keringő varjak el akarták ragadni, majd Vájta felé repültek, ahonnan rövidesen előkerült Szabóné. A bíró­ság vétkesnek találta, s megkorbácsolásra ítélte a vádlottat. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia. reg. iii. 135. Közli: Schram II. 470-472. 439

Next

/
Oldalképek
Tartalom