Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

197. U. o. 46. p. 198. U. 0.46-47. p. 199. U. o. 48. p. 200. U. o. 42. p. 201. U. o. 42. p. 202. U. o. 47. p. 203. TmL. Vegyes iratok: 115. Ideiglenes utasítás a Magyarországbani kereskedelmi és iparviszonyok szabályozása iránt. 1851. 110. § 22. p. 204. U. 0.29-31. p. 205. U. o. 206. TmL. IV. B/152/a. A Tolna megyei cs. kir. Megyehatóság iratai. Megyefőnöki általános iratok 9963/1853. (Továbbiakban: Megyefőnöki iratok.) 207. U. 0.2394/1853. 208. U.o. 3943/1850. 209. U. 0.5296/1852. 210. U.o. 11294/1853. 211. U. o. XXI. C. 1116/1860. 212. U. o. XXI. C. 3170/1860. 213. U.o. 3091/1853. 214. U.o. 215. TmL. Alispáni iratok. 134/1864. 48. p. 216. TmL. Megyefőnöki iratok. 1663/1851. Tartalmi fordítás német eredetiből. 217. TmL. Alispáni iratok 486/1869. 218.Ránki György: Budapest szerepe az ország gazdasági fejlődésében = Elvek és utak c. sorozatban. Bp. 1983. 260-261. p. A malomipar a kapitalizmus idején l.TmL. Egyesült alapszabályok. A paksi molnár és halászipartársulat alapszabálya. 2. TmL. U. o. 3.1872-ik évi országgyűlési törvényczikkek. 1872. Bp. 1873. 4. U.o. 5. Hivatalos Statisztikai Közlemények. Bp. 1885. = Magyarországi malomipara 1885. év elején. Szerk. Jekelfalussy József. 23. p. Magasőrlés: Régebben a sima- vagy paraszt-őrléskor a házilag többé-kevésbé megtisztított búzát egyszerre őrölték meg, és az így megőrölt termékből szitálással utólagosan választották le a korpát. A mai malmok előbb választják ki a korpát adó héjat és csak azután őrölik meg a korpától már megfosztott búzát. Ez a magas-őrlés, melynek célja, hogy az ember gyomrának emészthetetlen részeket teljesen elkülönítse és egész tiszta színdarát és színdercét állítson elő, melyekből azután a legkényesebb ízlés minden kívánalmainak megfelelő liszt készíthető. Evégből a teljesen tiszta búzaszemeket első sorban többször és apránkénti töretésnek vetik alá az úgynevezett törető-hengerszékben. Ennek durván rovátkolt hengerei 400-800-1000 mm hoszszúak és 220-290 mm átmérőjűek, melyek fokozatosan közelebb állíttatván egymás mellé, mindegyre apróbb szemű töretét szolgáltatnak. Töretéskor a külső héj, a búzaszem külső burka, mint szívósabb anyag, nem porlik szét, ellenben a rideg, belső, értékesebb anyag, a mag fehérje, miként a hengerpárok végezte nyíróművelet természetéből folyik, szétnyomódik és darává, dercévé esik szét. Alapja tehát a magyar őrlésnek: a búza értékes és kevésbé értékes anyagainak más és más alakra való szétbontása; ami lehetővé teszi az ily módon megbontott alkotórészek könnyű és természetes szétválasztását. A technika vívmányai az utolsó száz évben = A Műveltség Könyvtára. (Atheneum.) Bp. 1905. 6. Magyarország története. 1848-1890. Főszerk. Kovács Endre Bp. 1979. 1021. p. 7. TmL. Alispáni iratok 1228/1863. 8. u. o. számítással. 9. Magyar Statisztikai Évkönyv. Harmadik évf. 1874. Bp. 1875. 244-245. p. 10. Hivatalos Statisztikai Közlemények. Bp. 1885. Magyarország malomipara 1885 év elején. Szerk. Jekelfalussy József 19-20. p. 11. u. o. számítással. 12. Magyar Statisztikai Közlemények XIII. Új folyam = Magyarország malomipara 1894-ben. Bp. 1896. 9. p. 13. Hivatalos Statisztikai Közlemények. Bp. 1885 = Magyarország malomipara 1885 év elején. Szerk. Jekelfalussy József 114. p. 117. p. 120. p. 123. 126. p. 131. p. 14. u. o. számítással. 15. u. o. 62. p. 74. p. 86. p. 97. p. 103. p. 109. p. 16. u. o. 431