Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

114. TmL. Közgyűlési iratok Lajstrom sz.: 4:103. 115. TmL. IV. A/7 b. Tolna Vármegye Törvényszékének iratai. Polgári perek. (Processus civiles.) Továbbiakban: polgári perek. Lajstrom sz.: i: 364. 116. TmL. Közgyűlési iratok Lajstrom sz.: 4:65. 117. TmL. Közgyűlési jgyk. 1737. febr. 26. 58-59. p. 118. TmL. Közgyűlési jgyk. 1739. 673. p. 119. TmL. Közgyűlési jgyk. 1738. ápr. 21. 172-173. p. 120. OL- Dőry család levéltára 9. cs. 1755. (ld. 2. sz. Függelék.) 121. A magyar vízszabályozás története. Szerk. Ihrig Dénes Bp. 1973. 256. p. 122. Acsády Ignác:Magyarország népessége a Pragmatica Sanctió korában. 123. TmL. Ö. 305. Hogy az 1752. évi összeírás gazdagsága érzékelhető legyen, megkíséreltem a megközelítőleg hasonló adatsorokat csoportosítani. Ily módon a malmokat besoroltam dunai, községi és egyéb vízimalmokra, és külön kezeltem a pusztákon működő és az uradalmi vízimalmokat. 124. U. o. A malmok számát az 1752. évi összeírás alapján a következő módszerrel számítottam ki: 1) Dunai malmok: Kigyűjtöttem a Duna menti települések adatait, melynek során azokat a településeket soroltam ide, melyeket később, 1803-ban teljes pontossággal készült összeírás is idesorolt (Földvár, Bölcske, Madocsa, Kömlőd, Paks, Fadd, Tolna, Decs, Báta, Gerjen, - TmL. Közgyűlési iratok. Lajstrom sz.: 435/1803.) A malmokjövedelme az összeírás alapján feltételezhetően malmonként átlag 120 pozsonyi mérő volt. Ha ezt elfogadom, akkor a dunai malmok száma: 61,74. Dunaföldvárról 94 fő bírt 41 malmot. így 1 fő bírt 0,43 rész malmot. (Dunaföldvári Uradalom. Közig. 11/95/ 1818.) i Az említett 1818. évi összeírás alapján végzett számítással feltételeztem, hogy egy malomból származó jövedelemmel bíró személy 0,43 malmot bírt, akkor a dunai malmok száma: 75,68. A két számítási mód középarányosa szerint így a dunai malmok száma: 68,70 *» 69. 2. Az uradalmi vízimalmok száma az összeírás szerint 19, a javadalmuk pedig 848,5 V

3 pozsonyi mérő volt. 3. A pusztákon lévő vízimalok száma ugyancsak az összeírás szerint 27, a javadalmuk pedig 1800 pozsonyi mérő. ( 4. A községi vízimalmok száma azonban ugyancsak számítással volt megállapítható: Feltételezem, hogy egy malom átlagjövedelme 60 pozsonyi mérő, akkor a malmok száma: 43,17. Ha egy községre jutó malom tulajdon 0,43, akkor a malmok száma: 10,32. Középarányosán a malmok száma: 26,74 ** 27, a javadalmuk pedig 2590,5 pozsonyi mérő. 5. Az egyéb vízimalmok vonatkozásában (hasonlóan az előbbi módszerhez) az egy malomra elfogadott 60 pozsonyi mérő javadalom mellett a malmok száma: 58,50. A malomjövedelmekkel rendelkezők pedig 0,43 tulajdonrész mellett a malmok száma: 51,17. Középarányosán a malmok száma: 54,83 ** 55. 125. U. o. 126. U. o. 127. U. o. 128. U. o. 129. Magyar Törvénytár Bp. 1901. 81-83. p. 130. Csapodi Csaba: Az Eszterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XVIII. sz. első felében=Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéből Bp. 1933. 6. köt. 41. p. 131. TmL. Közgyűlési iratok 4:480. Profunt liszt = a hadsereg élelmezésére őrölt liszt. 132. TmL. Közgyűlési jgyk. 1761. dec. 7. 78. old. Tartalmi fordítás latinból. 133. TmL. Közgyűlési iratok 1:2756/1762. 134. TmL. U. o. 135. TmL. Közgyűlési jgyk. 1762. jún. 23. 140-143. p. (Tartalmi fordítás latin eredetiből.) 136. Polgári perek, i 474. 137. U. o. 138. TmL. Közgyűlési jgyk. 1758. szept. 23. 539. p. 139. OL Acta mechanicalia 5524/1777. (Tartalmi fordítás latin eredetiből.) 140. TmL. Közgyűlési iratok 4:795. 141. Tml. XIII/18. Sztankovánszky család iratai. Sztankovánszky András hivatali iratai. 142. TmL. Polgári perek, i: 116. 143. TmL. Közgyűlési iratok 4:388. 144. TmL. Polgári perek, i: 670. 145. OL. Dőry család levéltára. 12. cs. 1772. 146. TmL. Közgyűlési iratok 4:477. 147. TmL. Közgyűlési iratok 6:258. Báta mezőváros urbáriuma. 429