Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

Őrlemények: (tonnában) Járások liszt gabona búza korpa tengeri rozs Dombóvári 45 - - - - 15 DunafÖldvári 860 Központi 1473,24 - 51,53 Simontornyai 726,67 _____ Tamási 514,74 607 989,40 2,41 10 7 Völgységi 11,21 - - 0,82 - 137,63 Összesen: 3630,86 607 1040,93 3,23 10 159,63

185 A termelés beindítása mellett igen sürgős feladat volt a munkásság helyzetének rendezése. 1945 júliusában a szakszervezetek kollektív szerződést kötöttek a tőkés érdekképviseletekkel. Ez történelmileg nagy vívmány volt, azonban a kollektív szerződésben érvényre jutó bérpolitika nem számolt a rohamos inflációval.

186 A megyei ipari bérrendező bizottság 1945. július 5-én javaslatot tett, hogy a május 29-én megállapított 8 p-ős legmagasabb órabért 4 p pótlékkal egészítsék ki, és ugyanúgy változtassák meg a bértáblázat többi tételeit is. A bizottság kénytelen volt a munkásság legelemibb szükségleteinek biztosítására az egyetlen lehetőséget, a béremelést javasolni, mert mindaddig míg az árak és a bérek valamilyen módon nem lesznek összehangolva, míg a pénz értéke nem állandósul, nincs más megoldás.

187 A helyzet igen súlyos volt. A Népszövetség fogyasztási normáit figyelembe véve a magyar munkásság a tápanyagszükségletének mintegy felét szerezte meg az infláció idején. Az iparcikkfogyasztás minimálisra csökkent, sőt a legszükségesebb élelmiszerek megszerzése a családok szegényes ruházati és egyéb dolgaik eladását is szükségessé tette. Mindennapos volt a batyuzás, a csere.

188 A súlyos gazdasági helyzet egyre inkább megkívánta az állami beavatkozást a gazdasági életbe. Ennek organizálására 1945 decemberében megalakult a Gazdasági Főtanács.

189 Döntő lépés volt a legfontosabb termelőeszközök állami tulajdonba vétele, az államosítások megkezdése. így először a bányák, majd a bankok kerültek állami irányítás alá, ezt követően pedig a legfőbb nehézipari üzemek állami kezelésbe vétele történt meg. Ily módon létrejött az a kedvező helyzet, hogy 1946. aug. 1-én kibocsátották az új, értékálló magyar pénzt, a forintot. Az új pénz, amelyet belső erőből, külföldi kölcsön nélkül teremtettek meg, a gazdasági élet fellendülésének új alapját képezte.

190 Majd a további fejlődést jelentette az 1947 nyarán létrehozott Országos Tervhivatal által kidolgozott hároméves terv beindítása.

191 Az első hároméves terv megindulásakor a megye iparát továbbra is a felszabaduláskor meglévő üzemek képviselték. 1947-ben mindössze 16 üzem foglalkoztatott 20 főnél több létszámot, és köztük mindössze 1 malmot, a Dunaföldvári Hengermalmot találjuk.

192 A gazdasági és társadalmi változások legdöntőbb mozzanata, a már megkezdett államosítások folytatása volt. 1948. március 25-én került sor a 100 főnél több munkást foglalkoztató iparvállalatok köztulajdonba vételére.

193 Ekkor 4 megyei üzem került államosításra.

194 1948 áprilisában újabb államosítások történtek, mely három üzemet érintett.

195 Igen jelentős volt az 1949. évi 20. sz. törvényerejű rendelet megjelenése, mert hatályba lépése után állami kezelésbe vette: a) Mindazokat az ipari-, közlekedési-, bánya-, és kohó vállalatokat, amelyeknél bármilyen munkakörben alkalmazott munkavállalók összlétszáma az 1949. évi szeptember hó 1. 406