Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

Mint a fentiekből is kitűnik, igazán nagy malom egyedül az újdombóvári hg. Eszterházy Uradalom malma volt, ahol a termelési érték meghaladta a 2 millió pengőt, ugyanakkor a többiek még az 1 milliós termelési értéket sem érték el. A foglalkoztatottak száma is csak ebben az egy malomban haladta meg a 20 főt. Az 1942. évi adatok szerint az iparban foglalkoztatott munkások száma átlag 3873 volt, ebből az élelmiszeriparban 973, ezen belül a malomiparban 198 dolgozott, az élelmiszeriparon belül a munkások 20,34%-a a malomiparban dolgozott.

167 A napi munkaidő 8-13 óra között volt.

168 A részvénytársasági malmokról kicsit bővítik ismereteinket a kompaszok híradásai. A dunaföldvári Hengermalom és Ipari RT pl. 1942-ben 125 ezer pengő alaptőkével rendelkezett, de mérlegszámláján 18 ezer pengő veszteség szerepelt, így osztalékot ebben az évben nem fizettek.

169 A bonyhádi Hengermalom és Villamosüzem RT 1941-ben megváltoztatta nevét, és Bonyhádi Hengermalom RT néven jegyezték. A megye egyetlen olyan malomipari vállalata volt, amely bekapcsolódott az exportra őrlő malmok országos szervezetébe. Exportőrlése Ausztria felé irányult, az Exportmalmok Szindikátusán keresztül 1937-ig. 1939-ben a malmot hadiüzemmé nyilvánították. Arra nézve, hogy ez a kivétel mit jelentett országos viszonylatban, sajnos nincsenek adatok. Minden esetre - ha a kompasz híradását nézzük, nem lehet számottevő, mert 1943-ban volt ugyan 62 ezer pengő nyeresége, de az előző években nagy veszteségeket szenvedett. Nem is beszélve arról, hogy 1942-ben csak 25%-os kihasználtsággal működött.

170 Ugyancsak az előző évekből hozott nagy veszteséget (880 ezer pengőt) könyvelt el a Bácsbokodi Hengermalom és Szárító RT, amelynek telepe Bátaszéken működött. 1942ben viszont már közel 5 ezer pengő nyereséget tudott kimutatni.

171 „A negyedik részvénytársasági malom az Első Mözsi Gőzmalom RT, melynek alaptőkéje 1943-ban 50 ezer pengő volt. Másfél kat. hold ingatlan tartozott hozzá, egy raktár és két lakóház. "

m A háborús események egyre nehezebb gazdasági helyzet elé állították mind az országot, mind a megyét. A közellátásban is zavarok léptek fel. Egyre súlyosabbá vált a hajtóenergia-ellátás. A megye ipari üzemeinek nagy része emiatt nem üzemelt. A másik zavaró tényező pedig a nyersanyag hiánya volt. A felszabadító szovjet csapatok 1944. nov. 27-én érték el délről a megyét, és gyors előnyomulással 1944. dec. 6-án felszabadult Simontornya is. Azonban a megye északi részén, a Dunaföldvár-Simontornya vonalon a fasiszta seregek 1945 januárban és márciusban ellentámadásba lendültek, és átmenetileg területeket foglaltak el. Emiatt a megye véglegesen csak 1945. márc. 16-án szabadult fel.

173 A megye működő élelmiszeripari üzemeit a háborús ellátás szolgálatába állították. Katonai (orosz és bolgár csapatok) ellátására a megye 19 malmában 3657,83 tonna lisztet állítottak elő. Ezen kívül megőröltek 17,11 tonna rozsot, továbbá korpát 9,89 tonnát, tengerit 10 tonnát, és 208,80 tonna búzát szállítottak el. Az elszállított gabonaféleségeknek és a lisztnek, valamint a munkabér egy részének értéke 638 167,33 pengő volt.

174 A felszabadított területeken azonban a polgári lakosság ellátása is sürgőssé vált. 1945. február 19-én Davidov gárdakapitány, Szekszárd város katonai parancsnoka, elrendelte, hogy az egész vármegyére vonatkozóan statisztikai felmérést készítsenek. A megye területén 149 üzemet vettek számba.

175 Ez a kimutatás képezi a dolgozat következő, egyben befejező részének kiindulási pontját. III. A MALMOK ÁLLAMOSÍTÁSA, A SZOCIALISTA MALOMIPAR KEZDETEI Megyénk a felszabadulás időpontjában gazdaságilag közepesen fejlett, iparát tekintve az ország elmaradottabb megyéi közé tartozott. Az eddig is elmaradt ipart a II. világháború csaknem teljesen tönkretette. 403