Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

olajt satol, árpa és köles kását készít, és szetskát vág. Az egész malomnak vonására négy ló szükséges, melly is 12 óra alatt, hozzá számlálván a nyugvó órákat, négy kila lisztet őröl. 2-2% mázsa olajt satol, és 1000 mérő szetskát vág.

1

*

1 A völgységi járás mivel a völgyekben fekszik, teli van kisebb és nagyobb malmokkal, amelyek igen jó lisztet készítenek. Csak a Mecsekből lefolyó ér 22 malmot hajt."

m A malmokat ezidőben már nem csupán rátermettséggel építették a molnárok, már találkozunk pontos tervrajzzal is. (ld. képes melléklet).

189 Ugyanis már azt is fontolóra vette az uraság, hogy olcsóbb az új malom felépítése, mint a régi malom helyreállítása. Nemcsak a malmok felépítésével törődtek egyre többet, de pontos mérnöki munkát igényelt a vadvizárkokra épült malmok csapgerendáinak elhelyezése is. Beszédes Ferenc, Tolna vármegye földmérője által készített jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a legtöbb patakmalom a Völgységárkon, és a Donáth völgyében volt. De voltak malmok a Bátaszékhez tartozó és a mórágyi és apáti vizén is. A jegyzőkönyv 55 malomra vonatkozóan tartalmaz „esetmérési adatokat", de a malmok típusára is tartalmaz feljegyzéseket, mely szerint az egyes malmok közül: 9 11 2 2 31 55

190 Volt olyan kétkerekű malom is, melynek egyik kerekét alacsony, a másikat pedig magas vízállásra építették. A jegyzőkönyv azonban nem tartalmaz adatokat a megyében lévő összes patakmalomra; csak a fentebb említett Donáth völgyre, Völgységárokra, valamint a bátaszéki és a mórágyi vízre. A megye alispánjának jelentéséből már kiteljesedettebb képet kapunk a megyéről, amely szerint a lakosság száma: 189 090 volt, ebből az iparűző 4844 fő, plusz 507 volt a lisztőrlő és olajütő molnárok száma. A megyében így minden 35,33 lakosra jutott 1 iparos. Továbbá a jelentés szerint működött olajütő és egyéb malom száma 507 volt.

191 Bár a malmok teljesítőképességéről számszerű adatok nem állnak rendelkezésre, a szabadságharc idején, Sztankovánszky Imre főispán és kormánybiztos Kossuth Lajosnak az alábbiakat jelenti: „gabona a megyében elég találtatik egy hadseregnek a Megyén leendő átvonulása alatt ellátására és ámbár a téli időszak szerint a dunai malmokban az őrlés megszűnt, mind azáltal a kajmádi gőzmalom, úgy az ozorai nagy vízimalom, több pataki malmok segedelmével is elegendő lisztet bírnak előállítani. Mind lisztben, mind marhahúsban pedig annál kevésbé leend hiány, minél előbb hivatalos tudósítás előzendi meg a sereg érkezését. "

m Mint a jelentésből is kitűnik a megye gabonatermő területei nemcsak a megye lakosságának ellátására elegendő termést hoztak, hanem jóval többet, és kiderül, hogy a megyében működő malmok jól ellátták a lakosságot liszttel. A megye uradalmai, köztük hg. Eszterházy Pál ozorai, dombóvári, gróf Viczaiak ireghi, gróf Apponyiak kölesdi uradalmai eredményes gazdálkodást folytattak, valamint „báró Szina Györgynek tolnai uradalmában el kell ismerni a rendezettebb célszerűséget, hol különösen a kajmádi pusztán egy szeszgyárral együtt, e vidéken egyebütt nem létező gőzmalom látható".

m A jelentésből az is kiderül, hogy a vízienergiával bővelkedő területünkre is betört a technika új vívmánya: a gőzmalom. Az iregi uradalomban is működött már az 1850-es években egy gőzmalom, mely szintén szeszgyárral volt egybekötve, mely egy „L" alakú épületet képezett és hozzá lóistálló is tartozott. A malomépületben volt: alulcsapó fél felülcsapó felülcsapó nincs adat összesen összesen: 4 egykerekű 1 kétkerekű: 19 háromkerekű 31 négykerekű: 55 nincs adat: 24 369