Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

megnövekedett a lakosság és vele együtt a malmok és molnárok száma is. A XVIII. században a vidék gazdasági életének úgyszólván az alapját képezték a malmok és a halász-pákász, rideg pásztor életformát fenntartó mocsárvilág. Jellemző erre, hogy a területen (Veszprém, Fejér, Tolna, Somogy és Baranya megyében) az 1720. évi kimutatás szerint összesen 319 malom volt üzemben. (E szám jelentőségét csak akkor értékelhetjük, ha tudjuk, hogy Tolna vármegye alispánjának 1710. évi jelentése szerint a megyében csak 21 lakott helység maradt fenn s a legnagyobban sem volt több 20 portánál.)

121 Míg a megye lakossága a századforduló elején 13 206-ra volt tehető, a századforduló végére már 133 557 főt számláltak.

122 A települések vonatkozásában is igen gyorsütemű fejlődés volt tapasztalható. Míg 1720-ban összesen 60 helységet vettek számba, mindössze 18 malommal, addig az 1752-ben készült összeírás adatai teljesen más helyzetet tárnak elénk. E gazdag adatokat tartalmazó összeírás az iparág története szempontjából nagyon lényeges, mert először irták össze az uradalmi malmokat, és a pusztákat is, az ott működő malmokkal együtt. Ennek az összeírásnak alapján kimutatható, hogy hány helységben működtek malmok: A települések státusuk szerint A települések száma A településen A települések státusuk szerint A települések száma működik nem működik A települések státusuk szerint A települések száma malom Mezővárosok Községek Puszták 13 86 26 12 1 52 34 14 12 Összesen: 125 78 47 Százalékos arányban a megyében összeírt települések 62,40%-ban működött malom.

123 A malmok száma és jövedelme pedig a következőképpen alakult: Dunai Uradalmi Pusztákon Egyéb vízimalom Községi malom Összesen: ok száma: Jövedelme: (Pos. mérő) 69 19 27 70 27 7409,848,5 1800,3 510,5 2590,5 212 16158,5

124 Tehát a malmok száma nem egészen fél évszázad alatt megtízszereződött. Továbbá elmondható az is, hogy ezek a malmok csaknem mind vízi erővel működtek, mindössze két száraz malmot, és három olajütőt említ az összeírás.

125 A legtöbb malom a Dunán működött, és nagy haszonnal. Sajnos az összeírok nem minden malomnál tüntették fel azok típusát, az összeírt malomból 69 volt a Dunán, tehát a malmok 32,39%-a, ezek hajómalmok voltak. A többi 81 malomra vonatkozó adatsor a következőképpen csoportosítható. 359