Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

hónapi ellátását vállalták, ezenkívül a fiskális birtokok és a tizedek képezték az ellátás alapját. 1707-ben ezeknek az állami jövedelmeknek a kezelésére megszervezték a dunántúli „Oeconomicalis Administrátiót."

68 E szervezet mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, és kamarai jószágokat kezelő osztályai alá tartozott a malomipar.

69 Még ez évben a kuruc hadbiztosság összeíratta a működőképes malmokat. E szerint a dunántúli kerületben 294 vízimalmot, és 26 szárazmalmot találtak.

70 Mivel a kevés számú, és kis kapacitású malmok nem bírták a terhelést, Rákóczi is elrendelte a vasból készült kézimalmok bevezetését.

71 A helyzet nemcsak az országban, hanem a megyében is igen nehéz volt. Már a szabadságharc elején maga Eszterházy Antal írja Simontornyáról: „itten nagy pusztaság miatt absolute még pénzért sem kaphatni" semmit „mert az egész summája nemes Tolna és Baranya vármegyének csak öt ép faluból constál(áll)"'. Az állandó harci események, a különböző kuruc és labanc csapatok megjelenése és fosztogatásai miatt a lakosság állandó rettegésben élt. Tolna megyében még súlyosbította a helyzetet, hogy a lakosságnak állandóan tartani kellett a rác támadásoktól. így a megmaradt lakosság is állandóan „futó-félben" volt.

72 A súlyos csapások mintegy betetőzését jelentette, hogy 1709-ben pestisjárvány ütött ki a megyében is. Az elszomorító helyzetről leghívebben a megye által 1710. május 26-án írt levélből értesülhetünk: „éppenséggel a megye mostan nem több hanem huszonegy nyomorult falubul álló, annakis ötét, a melyek jobbacskák volnának nem a Nemes vármegye, hanem a pestis bírja. "

73 Mint a fentiekből láthattuk, a XV-XVI. században fejlődésnek indult malomipar további előrehaladásának gátat vetett a sok-sok háborúskodás. Fejlődést a kőjáratok számának növelése, a hajtóerő főtengelyének kapcsolása, s így az energia jelentősebb kihasználásajelentett. A régi, évezredes eljárás azonban lényeges változást, fejlődést még a római kor őrléséhez képest is alig mutatott.

74 A szabadságharc leverése után az újjáépítés időszaka következett, amit joggal nevezhetünk a „második honfoglalás" korszakának. A megye újratelepítése igen gyors ütemben történt. A lakosság lélekszáma a XVIII. század elején alig volt 3-4000 lélek, a II. József-féle népszámlálás pedig már 133 000 embert talált.

75 Tekintettel arra, hogy megyénk egész területe a hódoltsághoz tartozott, néhány szóval beszélnünk kell a telepítésről, hiszen a megye további gazdasági életét az szabta meg, hogy az ideérkező emberek hogyan eresztettek gyökeret, hogyan váltak az elfoglalt területek művelőivé. Az egyes uradalmaknak a betelepítése oly módon történt, hogy a földesúr megbízottja elutazott külföldre, és a jövendő telepesekkel szerződést kötött. Az áttelepítés költségeit a földesúr vállalta magára. A telepesek azt azonban nem tudták, hogy ahova érkeznek, ott milyen állapotok vannak. így volt ez Dőry László Tolna megyei birtokainak a betelepítésekor is. Dőry László, Horváth Ferenc nevű megbízottja mintegy 200 embert hozott Svábországból 1712-ben. A telepeseket a Dunán hozták egészen Tolnáig. Igen elszomorító helyzetet találtak. Maga Horváth Ferenc így ír 1712 július 14-i levelében Dőrynek: „Másfél napig tartózkodott Tolnán, se ökröt, se gabonát, se szekeret, de még egy kenyeret se kapott". Az alispántól kért segítséget, hogy legalább néhány köböl gabonát tudjon vásárolni, majd a rác katonáktól kért útbaigazítást, hogy hol tudna embereinek élést (gabonát) vásárolni. Azok azt válaszolták, hogy a Sár vize mellett. Akkor megalkudtak, hogy 3 kocsival, kocsinként 5 máriást fizetve, elviszik őket a folyóig, ahonnan csónakokkal mentek tovább Tevéire. Ez a falu három magyar mérföldre volt a folyótól, de eddig a faluig egyetlen települést sem találtak. Másnap elindult falvakat keresni, így Váraljára jutott, majd még egy falut talált, de egy „pénzérőnyi" gabonát sem tudott vásárolni. Ezután a malmokat kereste fel, ahol három köböl gabonát tudott szerezni, 6 forintért, melyből 1 köbölt meg is őrletett. Mire visszatért embereihez, azok igen rossz hangulatban fogadták, és rátámadtak, hogy milyen országba hozta őket.

76 Az emberek megtartása nagyon nehéz volt, így mindig újabb és újabb csoportokat hoztak. Csak Tevelen ezernél több telepesre volt szükség. Ezeknek Dőry: 3 évi mentességet ígért a császári és az uradalmi adóktól. Minden száz szegény 349