Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)
Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241
nalon húzódó úgynevezett „szőlőhegy-vidék" kimondottan kommunista érzelmű nincstelen munkásnépe. Van vezetőjük is Orosz Gyula menekült kincstári erdőaltiszt személyében, aki jelenleg ebesi lakos. Ő az, aki a földigénylők „teljhatalmú képviselőjeként tárgyal anélkül, hogy erre felszólították volna. Az ő agresszív és durva tárgyalási hangja eredményezte a tárgyalások megszakadását." A jelentés azzal vádolja Oroszt, hogy magának akarja a gesztenyét kikaparni: 30 holdat és kastélyt akar a Mária Theresiánumi 12 000 holdas földbirtokból. A valóság az volt, hogy az uradalom a megyében a legmagasabb megváltási árakat óhajtotta az átadásra kerülő földért, amely ellen az érdekeltek jogosan tiltakoztak. A jelentés szerint Orosz valóságos irányító társaságot alakított. Őcsényben Papp István, Kardos József, Szemes János és ifj. Taba János magatartása olyan, amely állandó izgatásra mutat, „készséges eszközei bizonyos nemzetellenes tendenciáknak." Részletesen így ír róluk: 1. Papp István: az 1914. évi nagy budapesti sztrájk egyik különösen agresszív sztrájkvezére. Kommunizmus alatt a szőlőhegyi lakosság között kommunista tanokat hirdetett és a kommunizmus egyik vezető embere volt. 2. Kardos József: az őcsényi kommunista szőlőmunkások egyik vezetője. 3. ifj. Taba János: politikailag abszolút megbízhatatlan, a hatóság ellen állandóan izgat. 4. Szemes Dávid: politikailag megbízhatatlan, a proletárdiktatúra bukása után a nemzeti hadsereg ellen izgatott. A jelentés Decsen a vagyonos osztály és a vagyontalan földmunkás osztály éles ellentétéről tudósít. Természetesen ezt is a szociáldemokrata aknamunka következményének tartják. A vezetők Szerletics János és Átal András, akik szoc. dem. tendenciák hatása alatt állnak. Bátaszéken anarchikus állapotok vannak. „A község 3/4 része iparos és építőmunkás. Mindannyi szervezett szociáldemokrata, szélsőséges kommunista gondolkodással. "A következő jelenségeket tapasztalta: - A község lakossága minden hatósági rendelkezést negligál, még az ismételt állategészségügyi rendelkezést sem hajtották végre. - A Jugoszlávia és Németország területére szóló ki- és visszavándorlást mint magánügyletet kezelik, útlevél nélkül szöknek át és térnek vissza, s az arányokat az is mutatja, hogy pl.: 300 útlevélkérő volt a községben, s most a minisztériumtól jövő értesítést csak elvétve lehetne ezek közül egy-egy embernek ki kézbesíteni, a többi rövid úton átszökött a határon. - A községi képviselőtestület megbízhatatlan, tárgyalási hangja a forradalmi időkből maradt, passzív rezisztencia jellemző működésükre és mindent leszavaznak. - E terület volt a szélsőséges eszméket hirdető dr. Sebestyén Jenő fő támogatója a választáskor. Bonyhádon is ellentéteket tapasztaltak a nyomozók a gazdag parasztok és a nincstelenek között. Néhányak szerint ez a tünet is a szociáldemokrata párt szervező akciójának melléktünete gyanánt jelentkezik. A felhajtókat, hangadókat nem sikerült kideríteni, mert „a földmunkásosztályt nagyfokú elzárkózottság és összetartozás" jellemzi. IV. TÖRVÉNY HELYETT RENDELET: AZ 1922-ES VÁLASZTÁSOK ESEMÉNYEI ÉS JELENTŐSÉGE Bethlen István az egységes kormánypárt megteremtésén fáradozott. Teljesen egyértelmű volt, hogy komoly eredményeket csak egy erős kormánypárttal a háta mögött tud felmutatni. Célja a KNEP, a Kisgazdapárt, a disszidens képviselőcsoport és más kormányzásra 298