Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

Az antant képviselői időnként ellenőrző körutat tettek az országban. Ilyen esetekben a békeszerződésben foglaltak megvalósítását vizsgálták, illetve a békeszerződés alapján til­tott szervezeteket keresték. Ilyenre utal az egyik levél, amelyben a „T" tiszt közli a főszolgabírói hivatallal, hogy „idegen államok bizottságainak érkezése esetén a Nyilvántartó Hivatal és a „T" tiszt az állomáshe­lyen nem létezik", azaz létezésüket le kell tagadni. 41 A tájékoztató hivatal, „T" tiszt működése a 6072/1921. sz. rendelettel átkerült a bel­ügyminisztérium hatáskörébe. Klebesberg 1922-ben rendeletileg megszüntette, a tevé­kenységet ellátókat ismét a hadügyminiszter rendelkezésére bocsajtotta. „Az előrehaladott konsolidációra való tekintettel és a trianoni békeszerződés rendelkezései folytán az 1921. június 26-án kelt 6072/1921. számú honvédelmi miniszteri rendelettel hatáskörömbe utalt tájékoztató (T) hírszolgálatot megszüntetem és e szolgálatban állott egyéneket a honvédelmi miniszter úr ren­delkezésére visszabocsájtom. " 42 Miközben a nemzetvédelmi, tájékoztató bizottságok működését a belügyminiszter megszüntette a nemzeti munkavédelem szervezeti kereteinek kiszélesítését kezdték meg és a polgárőrséget is e keretekbe kívánták beolvasztani. 43 „A nemzeti munkavédelem szervezetébe olyan hazafias polgárok tömörülnek, akik szükség esetén a köz- és közérdekű üzemek fenntartását magukra vállalják... mivel a szervezet tagjai a társa­dalom legmegbízhatóbb tagjai közül választatnak ki, kivételesen megengedem, hogy a NMVhivata­lok (kirendeltségek) vezetői a fegyvertartási enged ly-kérelmeket vezetői úton terjesszékfel, az ille­tékes rendőrkapitánysághoz." alispán Míg a polgárőrségbe viszonylag könnyebben ment a jelentkezés, addig a Nemzeti Munkavédelmi szervezetbe sokkal nehezebb volt embereket szervezni. Mi lehetett ennek az oka? A kérdés könnyen megválaszolható, ha közelebbről megvizsgáljuk ezen szervezet feladatait, illetve tagjaival szembeni elvárásait. Tarnóy, a Tolna vármegyei Nemzeti Mun­kavédelmi hivatal vezetője a főszolgabírókhoz írott levelében a következő kívánalmakat említi: 44 E szervezet társadalmi célja a magyar hazafias érzés, a magyar fajúság érzésének ápolása, a társadalmat megóvni a szocializmus és a kommunizmus leselkedő agitációjától és még sok ilyen hazafias munkát végezni. Szükségesnek tartja azt magyarázgatni, hogy a nemzeti munkavédelmi szervezet nem a munkásság elleni szervezet, hanem kizárólag a köz érdekében tevékenykedő, a nemzet számára fontos intézmény. Tagjai sztrájk esetén azonnal munkába állítják az üzemet. A sztrájktörést ő nem tartja munkásellenes megnyil­vánulásnak. A levélben a név, foglalkozás, lakcím mellett azt is kéri, hogy az illető melyik fegyvernemnél szolgált és van-e különleges katonai képzettsége: pl.: géppuskás. Nem nehéz megállapítani, hogy ilyen jellegű adatok ismerete nem a békés munkavég­zés feltételei közé tartozik. Másrészt az MNV már fegyveres szervezetként szerepelt a köz­tudatban, hiszen tagjai fegyverrel rendelkezhettek. 45 Szervezeti felépítést a következőképpen tervezték; az NMV szervezetnek minden községben legyenek tagjai. A kisközségekben 5-10 fő, a nagyobb településeken 15-30. A felvételnél elsődleges követelmény: intelligens és megbízható legyen. A tagokat 2 csoport­ba kellett osztani: rendes és póttagok. A rendes tagok 1/3-a (a legvállalkozóbb és legelszán­tabb) képezte a „Riadó" („R") osztagot. A többi rendes tag az üzemi („Ü") biztosítási csoport, a póttagok = polgárőrség („P") jelzéssel szerepeltek a kimutatásokban. Minden községi csoportnak volt egy vezetője („V"), helyettese a riadó csop. vez. (,,RV). A községek a járási vezető és helyettes hatáskörébe tartoztak. A megyében lévő összes csoport parancsnoki teendőit a megyei vezető látta el. Az ellenforradalmi rendszer még 1922-ben is sztrájkoktól tartva mindent megtett an­nak érdekében, hogy ilyen esetekben se legyen fennakadás a közérdekű üzemek folyama­tos működésében. Olyan felmérést készítettek, amely egyrészt tartalmazta közérdekű üze­293

Next

/
Oldalképek
Tartalom