Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

tartja. Bár azt kívánta sejteni, hogy nem politikai okok vezették döntésében, helyzete - már a választástól kezdve - egyre labilisabbá vált a megyében. Egy hónappal később a kisgazdák egyik megyei vezetője, dr. Klein Antal lett a főispáni teendőket ellátó kormánybiztos. A hangsúlyozottan KNEP párti Battlay a kisgazda bázishelynek számító Tolna megyében még annak ellenére sem tudta pozícióját megőrizni, hogy országosan a kisgazdák a KNEP-pel léptek koalícióba.

53 DR.KLEIN ANTAL, Bácsdorog vármegye Gádor községében született 1885-ben.

54 Szülei kisbirtokosok voltak. Baján és Pesten tanult. A jogi diploma megszerzését követően Szegeden kezdte az igazságügyi pályát. Később hivataláról lemondott és Tolna megyébe költözött. Először Dőrypatlan környékén, majd Biritópusztán gazdálkodott bérelt 1000 holdon. Politikai pályafutását a Függetlenségi Párt tagjaként kezdte. 1918ban sógorával, Wéber Jánossal átlépett a kisgazdapárt soraiba. 1919. őszén döntő érdemeket szerzett a Sokorópátkai Szabó István féle agrárpárt megyei újjászervezésében. 1920 májusában főleg ezen érdemeiért nevezték ki Tolna megye főispán-kormánybiztosává. A megyei sajtó az első nem nemesi származású vezető ellen a kinevezést követően azonnal megindította a támadást.

55 A megyei újság cikkírójának véleménye szerint a vármegyék vezetőinek olyan állandó emberek kellenek, akik megbízásánál a gyakorlat, a felkészültség az elsődleges, és nem a politikai párthoz tartozóság a kiválasztási szempont. Nem mindenki számára volt kellemes hallani a bemutatkozó főispán beszédét. Klein a közgyűlésen a megye előtt álló legfontosabb feladatnak a nemzeti egység megteremtését, a német nemzetiséggel való együttmunkálkodást, demokráciát tekintette, ahol csak egy előjog létezik: a becsületes munka. Külön kiemelte az agrárkérdés megoldásában a középés kisbirtok szerepe növelésének szükségességét, egyben állást foglalt a nagybirtok szerepének csökkentése mellett. Ez az elképzelés azonos volt az országos kisgazda törekvésekkel. III. A KÉT VÁLASZTÁS KÖZÖTTI IDŐSZAK NÉHÁNY KÉRDÉSE Az 1920-as választásoktól a szavazók többsége a politikai élet megújhodását, az ország és benne saját gazdasági körülményeinek javulását remélte. A nemzetgyűlésnek elsődleges politikai feladataként jelentkezett az ideiglenes államfő megválasztása. Az adott bel-és külpolitikai helyzetben az egyetlen lehetséges jelölt, Horthy megválasztása szinte nemzetgyűlési formaság volt. A kormányzói hatalom ekkor még szűkebb keretek között mozgott, mint a későbbi módosítások után. Az új kormányt Simonyi-Semadam Sándor alakította meg március 15-én. A KNEP párti miniszterelnök a nemzetgyűlés 2 pártjának a támogatására számíthatott. E kisgazda és keresztény párti kormány feladata lett a trianoni békediktátum aláírása, melynek eredményeként az ország területe 325 000 km

2-ről 93 000 km

2-re zsugorodott. Az új határok között alig 8 millió lakos maradt. Tolna megye területét Trianon nem módosította. Lakosságát annyiban, hogy az elcsatolt területekről különösen nagy számban költöztek közigazgatási szakemberek a megyébe. A szinte minden nélkül érkezők a szociális gondokat növelték. A békekötés és a tiszántúli képviselőválasztások után lehetőség nyílt egy keményebb, határozottabb politikát folytató kormány megalakítására. Bethlennek - bár a pártokat sikerült maga mögött felsorakoztatni - akkor még személyi viták miatt nem sikerült kormányt alakítania. 283