Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy az egyes jelöltek milyen kérdésekkel foglalkoztak korteskörútjuk során. Általában a kisgazda és földmíves osztályban rejlő hatalmas erőt han­goztatták, amely valamennyi osztálynak és az országnak biztos alapokat ad. Természete­sen ez a megye gazdasági képét ismerve különösen aktuális volt. Gyakran előkerült a zsidókérdés, a munkanélküliség, a birtokreform, a királykérdés, és az államforma kérdése. A megközelítésekben szinte csak nüansznyi eltérések találhatók. Dr. Őrffy Imre ügyvéd különösen híve a hangzatos, patetikus, nacionalista és irredenta frázisoktól hemzsegő választási beszédeknek. 16 1919. december 18-i szekszárdi felszólalásában többek között a következőket mondot­ta: ...„4 és fél évig idegen érdekekért harcoltam a harctéren, egészségemre és koromra való tekintet nélkül. Egy percig sem fogok habozni, ha a szent harsona megszólal, az idegenben sínylődő testvé­reink hívó szavának engedelmeskednünk kell... Hiszem..., hogy részt vehetek abban a győzelmi menetben, amelyben az erdőkoszorúzta Kárpátokig meg sem állunk." Ugyanakkor fejtette ki, hogy ő a szabad királyválasztás híve: „Nem akarjuk, hogy átkos Habsburg-dinasztiaként a nem­zeti érdekek világpolitikai, családi, idegen érdeknek alávettessenek, azt akarjuk, hogy a király első ura, de egyben első szolgája is legyen nemzetének. Egy minden gondolatában, érzésében magyarrá váló dinasztia kell nekünk." Őrgróf Pallavicini - közismerten legitimista érzelmű birtokos - 5600 kh földjének többsége, a Somogy megyei Mosdós és a Tolna megyei Szemcséd körüli pusztákon volt. Nem véletlen, hogy nagyon sok támogatót nyert kishaszonbérletbe adott földjeivel. A földkérdés komoly választási témaként ekkor még nem, csak az 1922-es választáso­kon szerepel. Dr. Erdélyi Aladár ügyvéd, egyetemi magántanár, aki Paks-Gyapa-Mária telepi 600 kh birtokán gazdálkodott, a kisgazdák, földművesek, kisiparosok érdekeinek odaadó támoga­tását ígérte. Kijelentette, hogy a szociális intézkedések minden eszközét igénybe fogja venni, „hogy a keresztény magyar nép minden rétege összefogva, egymást szeretve és megbecsülve, termékenyítő munkája révén boldog napokra virradhasson. "*' A többi jelölt is hasonló hangnemű választási programmal lépett a választók elé. Dr. Frühwirt Jenő ügyvéd, Wéber János - az egyesült megyei keresztény pártok intézőbizottsá­gának elnöke - alsótengelici földbirtokos, id. Perczel Béla (a család 1500 kh-on gazdálko­dott) földbirtokos és gyáros volt. A gyönki és tolnai kerületben még nagyon bonyolultak az erőviszonyok. A problémás gyönki kerületben sem az a baj, hogy Jeszenszky György báró (a családnak közel 1200 kh földje van), a simontornyai járás korábbi főszolgabírója a jelölt, hanem az, hogy ellenjelöl­tek is vannak. Olyan személyt lenne kívánatos sorompóba állítani egységes jelöltként, aki a többi jelöltet népszerűségével lesöpri a porondról. Battlay ilyen embernek véli Schnetzer Ferenc volt hadügyminisztert, aki karácsonykor jelent meg a megyében. „Tegna­pi megbeszélései, amelyeket a kerület vezető embereivel folytatott, azt az impressziót keltették ben­nem, hogy győzelme valószínű, annál is inkább, mert jelöltségét támogatja a Keresztény Egyesülés Pártján kívül Rubinek Gyula és Sokorópátkai Szabó István, aki január 4-én tartandó népgyűlésre részvételét be is jelentette. Azonfelül - értesüléseim szerint - báró Jeszenszky György, aki a simon­tornyaijárás köztiszteletben álló főbírája volt, a jelöltségtől visszafog lépni." Nem lehet pontosan megállapítani, hogy mire alapozza ezt az optimista értékelést a kormánybiztos. Talán következőkre? Karácsony első napján a belügyi tárca terhére feladott táviratban értesítette dr. Diszberger Jakabot, a párt gyönki ügyvezetőjét a megyei intézőbi­zottság döntéséről 18 , amely szerint Schnetzer Ferenc, volt hadügyminiszter 28-án érkezik Gyönkre, ahol délután háromkor programbeszédet tart. Ő lenne tehát a KNEP-nek megfe­lelőjelölt. Bleyert, a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó minisztert tervezték ajánlónak. Nem véletlenül, hiszen a gyönki kerület lakóinak 44,4%-a német. A helyi szervezőktől pedig elvárják Battlayék, hogy „impozáns tömeget" mozgósítsa­271

Next

/
Oldalképek
Tartalom