Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

íme az eredmény: Hadkötelesek száma 491 Megjelent 330 Alkalmas 299 Alkalmatlan 31 Igazoltan távol 104 Igazolatlanul távol 57 Megállapítható, hogy a távolmaradottak száma (indokkal vagy anélkül) meglehetősen magas: 161 fő, 32,8%. A rendelkezésre álló iratok azt bizonyítják, hogy sokan az előző korosztályokhoz hasonlóan meg sem jelentek a sorozáson, hanem közben igyekeztek felmentésüket elintézni. A manipuláció fő oka, hogy a sorozáson való megjelenés után már sokkal kisebb volt az esély a felmentés megszerzésére. Pallavicini a fővezérség átiratára hivatkozva közli a kormánybiztosokkal: „felmerültek olyan panaszok, amelyek arra engednek következtetni, hogy sok helyütt a terhet még ma is a szegény ember viseli, míg a módosabb, vagyonosabb összeköttetései révén magát szolgálatból ki tudja vonni".

89 A vármegyei katonai hatóságok politikailag megbízhatatlannak minősítettekből és azokból a vagyonosabb egyénekből, akik magukat azért próbálták megbízhatatlannak feltüntetni, hogy így kimaradjanak a bevonulók közül, munkásalakulatokat állítottak fel.

90 „Ilyen elemekből alakíttatott Tolna megye területén a szekszárdi munkásszázad, amely megfelelőfelügyelet, ellenőrzés mellett, saját polgári ruházatában teljesített szolgálatot és a hadsereg érdekében ellátandó munkálatok elvégzésére használtatott fel. "A parancsnok ugyan tagadja, hogy büntetőszázadról lenne szó, de a felügyelet létezése mindenképpen erre utal, hiszen a katonai alakulatok élén tisztek állnak és nincs szükség a katonák mellé még felügyeletre is. Mint láttuk az alispán a közigazgatási bizottság előtt a megyei közbiztonságot a körülményekhez képest kielégítőnek minősítette, hiszen a felforgató elemek (értsd a kommunistákat és szimpatizánsokat) rács mögé kerültek. Úgy látszik, hogy ez messze nem felelt meg a valóságnak. És mivel a lakosság háborútól és katonai atrocitásoktól, különítményes garázdálkodástól megcsömörlött, többségét mégsem lehetett börtönbe csukni, a további rendbontások megelőzésére és megakadályozására a Dunántúl meg nem szállt területén bevezették a statáriumot.

91 b) Rendőrség-csendőrség kiépítése, megerősítése A hadsereg létszámának feltöltése mellett, illetve azzal párhuzamosan folyt a belső karhatalmi egységek szervezeti formáinak kialakítása és létszámának növelése. A városi rendőrség korábban önkormányzati irányítás alatt állt. A Friedrich-kormány 1919. október 1-én államosította a rendőrséget és a határőrséggel egységes szervezetbe sorolta.

92 A rendőrség a belügyminiszter irányítása alá került. Beniczky belügyminiszter elrendelte, hogy a kormányrendelet a törvényhatóság területén 1919. december elsejével életbe lépjen.

93 A szombathelyi és székesfehérvári székhellyel működő 2 vidéki rendőrkerületi főkapitányság után „Kaposvár székhellyel Somogy, Tolna és Baranya vármegyék területére kiterjedő hatáskörrel a kaposvári csendőrkerületifőkapitányságot" hozta létre. A főkapitány Váczy Józsefkorábbi kassai főkapitány - lett. A rendes tanácsú városban, így Szekszárdon is rendőrkapitányságot kellett szervezni. Egyedi rendelkezések lehetővé tették, hogy a szükségletnek megfelelően község, illetve községek is a rendőrkapitánysághoz tartozzanak, esetleg önálló rendőrségi kirendeltségük legyen. A rendőrség hatáskörébe közbiztonsági (11. §), igazgatási rendészeti (12. §) rendőri büntetőbíráskodási (pl.: kihágások) (13. §), valamint szolgálati feladatok tartoztak. 201