Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

a jövőben minden katonai vonatkozású ügyben elsősorban a vármegyei katonai karhatalmi parancs­noksághoz (Siófok) fordulni, illetőleg, hogy hatáskörét a háború esetére széles kivételes intézke­désekre vonatkozó 1919. LXIIL t. c. 4.prf-ában megállapított kereten belül gyakorolni szívesked­jék."* Bartal az erős kéz politikájának híve volt. Ezt intézkedései is bizonyítják. Úgy vélte, hogy a kormány „rendcsinálási törekvései elé, - ami nem történhetett kesztyűs kézzel - egyre több akadályt gördít", ezért szeptember 20-án lemondott állásáról. 56 Bartal még a különítményesek ténykedését is humánusnak tartotta, a külföld felé kira­katot mutató, az antant által el nem ismert Friedrich-kormányt pedig túl liberálisnak. A kormány hivatalosan szeptember 22-én fogadta el a felmentését, de már szeptember közepén megbízást kapott a helyettes kormánybiztosi teendők ellátására Kadicsfalvi Török Mihály. 57 Tolna megyébe érkezve legelőször is a megye leggazdagabb földbirtokosát, Ap­ponyi Géza grófot kereste fel Hőgyészen. Tőle informálódott a megyei állapotokról. Ezt követően utazott Szekszárdra és vett részt szeptember 15-én vármegyeházi ünnepélyes fogadtatáson. Mindössze 10 napig maradt „funkciójában". Bartal visszalépését követően szeptember 26-án összehívta a vármegyei bíráló választmányt. Ezen azonban bár nem vett részt, mert egy budapesti ajánlatot (lapszerkesztői) elfogadva visszatért a fővárosba. A megye bár általában nem szívesen fogadta a Pestről leküldött vezetőket, ismét fővá­rosi embert kapott, aki ismert közigazgatási szakíró volt és „hervadhatatlan" érdemeket szerzett az ellenforradalom előkészítésében, de nem rendelkezett politikai vezetési gyakor­lattal. Tolna vármegye új, főispáni teendők ellátásával megbízott, kormánybiztosa dr. Batt­lay Dezső lett. Battlay tájékozódva a megyei állapotokról, 1919. október 15-re összehívta a vármegyei közigazgatási bizottságot. 58 Az ülésen Battlay arról beszélt, hogy a közelmúlt vért, pusztítást hozó fergetege után a jelen csak akkor hozhat felvirulást, ha mindenki vállvetve a nemzeti eszmék szolgálatába áll. 59 Forster alispán jelentésében a megye közigazgatási helyzetéről számolt be. Kiemelte azt a hazafias lelkesedést, komoly kötelességtudatot, amelytől áthatva a vármegye tisztikara megkezdte működését. A jogrend helyreállításának első lépéseként értékelte Szekszárdon, a járási székhelyeken a katonai és polgári karhatalmi, csendőri, rendőri alakulatok létesíté­sét. „Ma a közbiztonság a körülményekhez képest kielégítőnek mondható, mivel a társadalmat bármikor felforgatni kész elemek a legnagyobb részben már le vannak tartóztatva." Az alispáni jelentés előrejelzi azt a gondot, hogy a kormány 4726/1919. sz. rendelete nem teszi lehetővé az egyéni vásárlásokat, azért a közélelmezés, az ellátatlanok november 30. utáni ellátása nem megoldott. Ugyanekkor a megyében az Angol Élelmezési Bizottság (misszió) működéséről is szó esett, amely a megyében fellelhető termékfelesleget felvásárolja és elszállítja Budapest élel­mezésére. 60 Meglepő, hogy az alispáni jelentés nem foglalkozik azzal a súlyos problémával, ame­lyet a közigazgatási alkalmazottak hiánya jelentett. A Tolnamegyei Újság, Tolnavármegye Hivatalos Lapja egyaránt sok álláshirdetést közölt. A főszolgabírók gyakran heteken ke­resztül hiába keresnek egy-egy községbe jegyzőt, segédjegyzőt, vagy éppen főjegyzőt. 61 A kormánybiztosság intézményének egyéves működéséből a legnehezebb szakasznak az augusztustól a Huszár-féle koncentrációs kormány megalakulásáig terjedő szakasz te­kinthető. Ebben az időszakban a kormánybiztosok nagy önállósággal, a központi kormány­zattól szinte függetlenül működtek. Részben a kispolgári hatásoktól befolyásolt kormányintézkedéseket kellett a helyi közigazgatásban ellensúlyozniuk, részben a legkritikusabb időszakban meg kellett teremte­253

Next

/
Oldalképek
Tartalom