Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Glósz József: Az alsó- és középfokú oktatás története Tolna megyében az önkényuralom időszakában (1849-1867) • 5

és a jegyzők a nép hangulatára gyakorolt nagy befolyására - az elmulasztottakat pótolják.'

52 A válaszként beérkező főbírói jelentések állítása szerint a megye jegyzői, bírái, tanítói között nincsenek „kompromittált" egyének. A beérkezett névjegyzékek alapján elkészítettük Tolna megye tanítóinak statisztikáját.

153 Járás Katolikus Evang. Reform. Görög n.e. Izr Összesen Járás T ST T ST T ST T ST T ST T ST Szekszárdi 16 6 _ _ 6 2 1 2 _ 23 10 Földvári 9 3 3 2 9 2 1 2 24 7 Bonyhádi 24 9 3 3 2 41 Simontornyai 12 16 13 1 4 46 Dombóvári 24 17 2 5 2 31 19 Összesen: 85 26 30 2 36 6 6 2 8 165 36 Jelmagyarázat: T - tanító ST - segédtanító Tolna megyében 1850-ben 201 elemi iskolai tanító működött nyilvános iskolában. A tanítók több mint fele római katolikus iskolában tanított. Még kedvezőbb az arány a segédtanítók között, ahol a 36 segédtanítóból 26 volt katolikus. Ha felekezetenként nézzük: a katolikus iskolákban kb. minden harmadik tanítóra jutott segédtanító, a reformátusoknál minden hatodikra, az evangélikusoknál csupán minden 15.-re. Bár e számok a katolikus iskolákjobb személyi ellátottságát sejtetik, messzemenően következtetéseket mégsem vonhatunk le belőle, ehhez össze kell vetni az egy tanítóra jutó tanulók számát az egyes felekezeteknél. A tanítók és segédtanítók aránya ugyanis nem annyira a felekezettől, hanem inkább a településhálózattól függött. A tipikusan aprófalvas bonyhádi és simontornyai járásban a katolikus iskolákban sincsen egyetlen segédtanító sem. A tanítók számának alakulásáról más, az egész megyére vonatkozó adatok a korszak határain belül nem állnak rendelkezésre. Az 1864-1865-ös tanév már többször idézett statisztikai adatai alapján

154 a római katolikus tanítók számának növekedését mérhetjük le. A megye hét tankerületében a tanítók összes száma 138 volt, 27-el több, mint 1850-ben. A növekedés tehát valóban számottevő. Még figyelemre méltóbb a fejlődés, ha a tanítók megoszlását is figyelembe vesszük. Az 1851. évi felmérés csak tanítókat és segédtam'tókat különböztet meg. Az arányuk - mint már kiszámítottuk, kb. 3:1. Az 1865. évi adatok megkülönböztetnek fő-, al- és segédtanítókat. Főtanító - 30 Altanító - 88 Segédtanító - 20 A fő- és altanítókat képzetteknek véve, együttes számuk 118, vagyis hatszor annyian vannak, mint a képzettséggel még nem rendelkező segédtanítók. A segédtanítók számából itt már nem következtethetünk az iskolák tanerővel való ellátottságára, hiszen a tanítók számának abszolút növekedése akkor is a javulást bizonyítja, ha a segédtanítók száma 26-ról 20-ra csökkent. Még egy felekezetnél végezhetjük el a két időszak adatainak összevetését. Izraelita tanítók: 1850 1862 1865 Tanító 8 42 26 Segédtanító - 3 Összesen: 8 45 26

1 25